Nem biztos, hogy lustaság vagy gyenge akaraterő áll a fáradtság, a motiválatlanság és a szétszórtság mögött. Öt hazai és nemzetközi adat bizonyítja, a magyarok többsége biokémiai értelemben nincs jó állapotban.
A kiégés és a lelki kimerültség sokszor nem látványos – eleinte csak apró jelekből sejthető, hogy valami nincs rendben.
Sokan gondolják, hogy ha kipipálják a nyolc óra alvást, akkor garantáltan frissen ébrednek. És sokan megtapasztalják, hogy ez nincs feltétlenül így.
Életünk közepe táján úgy érezhetjük, végleg elfogyott az erőnk, és ez a hanyatlás kezdete. De a tudomány szerint nem ez a helyzet, és lesz majd jobb is.
A kiégés nemcsak a munkánkra, de az emberi kapcsolatainkra is súlyos hatással lehet. Néha olyan fokú érzelmi eltompulással, közönnyel és ingerlékenységgel jár, hogy a párkapcsolat menthetetlenné válik – különösen, ha nem ismerjük fel időben, hogy mi zajlik bennünk vagy a másikban.
Mindig fáradt vagy, és elképzelésed sincs, mi lehet ennek az oka? Talán te is elköveted azokat a hibákat, amelyekről nem is gondolnád, hogy fáradtságot okozhatnak.
Hallottál már a szociális másnaposságról? Akkor érezheted, ha túlzottan sok szociális behatás ér, ami lefáraszt, kimerültséget okoz, leszívja a szociális energiáidat.
Vajon mennyi az ideális alvásmennyiség, és mi történik, ha ennél tartósan kevesebbet alszunk?
Biztosan neked is ismerős az érzés, mikor összecsapnak a fejed fölött a hullámok, és úgy érzed, ez neked túl sok. Legszívesebben elvonulnál a világ elől, és egész nap csak aludnál. De ez vajon csak egyszerű fáradtság, vagy már a kiégés határán jársz?
A hétköznapok sodrásában előfordulhat, hogy kevesebb hangsúlyt fektetünk a megfelelő feltöltődésre és pihenésre, mint amennyire valójában szükségünk lenne. A közeledő hosszú hétvége viszont tökéletes alkalmat jelenthet arra, hogy kicsit lelassuljunk. Bemutatjuk a fáradtság hét különböző szintjét, és azt, hogyan tölthetjük vissza lemerült energiatartalékainkat.
Gyereket nevelni a legszebb feladat, de ez nem teszi könnyűvé. Attól a perctől fogva, hogy rádöbbentünk, felelősek vagyunk egy új életért, felvettünk egy édes terhet, ami alatt bizony néha rogyadozunk.
Létezik egy olyan szorongástípus, amely nem megbénítja az embert, hanem épp ellenkezőleg, örökké mozgásban tartja, hajtja előre. A személy azt éli meg, hogy állandóan tennie kell valamit, különben haszontalan. Úgy érzi, egyre többet és többet kell teljesítenie, hogy értékes legyen. Kívülről nézve minden rendben van vele, sőt szinte tökéletesnek tűnik. Sikeres, egyben van, nyugodt. Ám a belső megélése ettől meglehetősen különbözik: rendkívül nehezen húzza meg a határait és retteg a kudarctól. Miről lehet felismerni?
