Legtöbbünk számára az egész nap egy hajsza az eltűnt idő nyomában. Túltervezzük a napunkat, majd csodálkozunk, hogy egész nap rohanunk, és este még mindig teendőhegyek tornyosulnak előttünk. Egyértelműen túlterheltek vagyunk, néhány változtatással azonban könnyebb lehet az élet.
Tetszik vagy nem, a legtöbb munkahelyen az ember nem egyféle dolgot csinál, hanem különböző projekteken dolgozik. Bár van ennek jó oldala is, nagyon észnél kell lenni, hogy ne essünk szét közben. itt van néhány praktika, amit érdemes lehet beépíteni a működésedbe.
Ha beszállsz a mókuskerékbe, nem egyszerű kimászni belőle: a főnök, a gyerekek, az egész környezetünk gondoskodik róla, hogy mindig legyen elég tennivaló. A fáradtság pedig egy olyan kis szörnyeteg, ami ha elhatalmasodik, átveszi az irányítást, és arra ösztönöz, hogy tápláld, hadd nőjön még nagyobbra. Úgy alakítja a dolgaidat, hogy azok még megterhelőbbek legyenek. Ilyenkor szokott az ember olyan hibákat elkövetni, amelyek szabályos szabotázsnak tekinthetők saját maga ellen.
Veled is elő szokott fordulni, hogy azt látod, egyre növekszik a tennivalóid mennyisége, egyre több mindent csinálsz, egyre fáradtabb vagy, esténként mégis úgy érzed, hogy sehol sem tartasz? Ha igen, nem vagy egyedül: a modern dolgozó nők és anyák közhelyszerű élménye ez. De mit lehet tenni?
Az élet legnagyobb tragédiája, legalábbis sok mindennél jóval rosszabb, hogy soha nincs idő semmire. Annyi mindent vár tőlünk az élet, annyi teendőt vállalunk be, hogy folyamatos hajszoltságban, és a feladataink el nem végzése miatti frusztrációban élünk.
Ha az aranyhal azt mondaná, hogy van három kívánságom, az egyik biztosan egy kis plusz idő lenne. Hogy miközben a világ semmit nem érzékel belőle, az én napomba kerüljön bele néhány extra óra, amikor a sok feladat mellett a kedvteléseimre is jut idő. Egy népszerű időgazdálkodási technika kipróbálásával sikerült szert tennem néhány ilyen jutalom órára.
