Manapság már a szorongásos tünetek a leggyakrabban előforduló pszichés eredetű panaszok közé tartoznak. A szorongás azonban önmagában még nem betegség. Bárki átélheti, megtapasztalhatja testi és lelki tüneteit egy bizonyos szintet meghaladó stresszhelyzet esetén. Ez teljesen normális reakció, a mindennapi élet velejárója.
Mi van, ha máshogy képzelünk egy ideálist nyaralást, mint a partnerünk, a családunk? Mit lehet kezdeni így a közös szabadidővel? Erről kérdeztük ma pszichológus szakértőinket.
Míg nyugaton az emberek optimisták, hisznek a korlátlan lehetőségekben, addig mi itthon jóval szkeptikusabbak vagyunk saját esélyeinket illetően. De valahogy két tűz közé szorult a gondolkodásunk: már elhiszünk sok mindent arról, hogy mit kéne elérnünk, nem tartjuk magunkat képesnek rá, amiben kódolt a lelki nyomor, irigység és depresszió. Alain de Botton – akinek a gondolatait a cikkben idézem – szerint az alapfeltevésekkel van baj. Következzen hát a pesszimizmus dicsérete.
Az életünk tele van döntésekkel. És mindegyik kockázatos. Persze a kockázat mértéke különböző, vannak súlytalanabb dolgok, például hogy mit vegyünk fel, és vannak komolyabb hatású döntéseink is. Néhány dolgot azonban nem árt tudnunk a kockázatok természetéről ahhoz, hogy tényleg jó döntéseket hozhassunk.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a depressziós ember állandóan szomorú. A fejünkben élő kép alapján lehangoltan ül a kanapén, állandóan vagy épp egyáltalán nem eszik, rosszul alszik vagy alig bír kikelni az ágyából. Nehezen birkózik meg a kötelező napi tevékenységekkel, és nem sokat beszél.
A világ leghíresebb pszichológiai kísérletei között van a Marshmallow vagy pillecukor teszt. Több évtizeden át hihettünk abban, hogy már gyerekkorban látszik, kinek milyen az akaratereje, ezáltal pedig az is, hogy milyen teljesítményre lesz képes az életben. Mostanra úgy tűnik, hogy cseppet sem az akaraterőről van szó.
Nem kell büntetnünk magunkat, amikor nem tudunk ellenállni a csábításnak.
„Mindannyian a lehetőségeinknek egy korlátozott körében mocorgunk. Így telik el az életünk” – vélte William James 19. századi amerikai pszichológus, filozófus. Ebből a korlátozott körből azonban ki lehet mozdulni, biztatta kíváncsi hallgatóságát Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus az idei Pszinapszison.
Hogyan működik a pornó egy olyan társadalomban, amely a teljes szexuális elnyomásból lábadozva egyszer csak szemben találja magát a pornó abszolút határtalanságával?
Ahhoz, hogy boldog párkapcsolatot tudjunk kialakítani, mindenekelőtt meg kell tanulnunk legyőzni a sebezhetőségtől való félelmünket.
Olyan szép dolog azt hinni, hogy a szerelem jele, ha valaki mindent megtesz a másikért. Pedig valójában mindent megtenni inkább kóros, mint egészséges viselkedés. Pszichológus szakértőink legalábbis így látják.
A koronavírus-járvány, amin (vagy legalábbis az első szakaszán) lassan kezdünk túl lenni, sokkoló, váratlan és néha szürreális volt. Gazdasági hatásai, vagy az, hogy hogyan hatott a klímahelyzetre, vagy a családok, gyerekek állapotára, egyelőre nehezen megítélhető. Az biztos, hogy sok szempontból rossz hatása volt, kihúzta a lábunk alól a talajt. De most nem erről szeretnék írni.
