Vajon ugyanazok a vásárlók használnak többfélét belőlük, vagy jóval többen vállalták be a kétszemélyes szex bolti helyettesítőit?
Ha a lehetőségeket is meglátod ahelyett, hogy csakis a listádat figyelnéd, sokkal esélyesebb, hogy megtalálod az igazit. Pontosabban az egyik lehetséges igazit.
Egy „pusztán" verbális és érzelmi bántalmazásnak kitett partner sérülései sokszor jó ideig láthatatlanok maradnak, nem árt tehát tisztában lenni azzal, milyen első látásra korántsem egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy valaki ilyen kapcsolatban él.
Rengeteg időt töltünk a munkahelyünkön, és barátságos emberi lényekként legtöbben igyekszünk nemcsak dolgozni, de emberként is közelíteni egymáshoz. Pláne ha a munka és a család annyi energiánkat leköti, hogy más barátainkra nem is igazán marad idő. De talán sokan tapasztalhattuk, hogy a szoros munkahelyi barátság vissza is üthet. Ha túlságosan bevonódunk egy ilyen kapcsolatba, akkor előfordulhat, hogy több érzelmi energiát fordítunk rá, mint amennyink van. Hogyan lehet észrevenni, ha egy munkahelyi barátság már túl sokat kivesz belőlünk, és mit tehetünk ez ellen?
A kísértéssel ellentétben a megcsalás nem tartozik a hosszú távú kapcsolatok törvényszerűen bekövetkező pillanatai közé. Justin Lehmiller pszichológus, a Kinsey Intézet kutatója összeszedett néhány kutatási eredményt a miértekről, hogy párkapcsolataink egy kicsit megcsalásbiztosabbak lehessenek. Nemet mondani ugyanis sokkal könnyebb akkor, ha a körülmények is segítenek minket abban, hogy úgy érezzük, nem is olyan nehéz kihagyni az éppen adódó lehetőséget.
Általában étellel, itallal vagy más, kísértést jelentő dolgokkal kapcsolatosan hangzik el a közbeszédben az „akaraterő” kifejezés. Gyakran emlegetik az életmódváltók, ahogy a függőséggel küzdők – akár a sikerek, akár kudarcélmények kapcsán hivatkoznak rá –, ám arról, hogy valójában mit is takar ez a fogalom, igen homályos elképzeléseink vannak.
Kiderült, hányan hiszünk abban, hogy létezik egyáltalán lelki társ, és az is, hogy mit jelentenek a problémák a kapcsolatainkban.
Régóta foglalkoztatja a tudományt és magukat az örökbe fogadó szülőket is az a kérdés, hogy a környezet vagy a gének szerepe esik-e nagyobb súllyal a latba az adoptált gyerekek fejlődésében. A magatartás-genetika is ezt vizsgálja, és érdekes megfigyeléseket tesz – az örökbe fogadó szülőkkel együtt.
A koronavírus-járványnak életünk minden területére hatása van: az egészségügyre, oktatásra, gazdaságra, közlekedésre satöbbi, satöbbi… Mindezzel együtt jelentős és negatív hatása van az általános mentális egészségi állapotra is, ami mellett nagy hiba lenne szó nélkül elmenni.
Miként alakult a szülők és gyerekek közötti intimitás a történelem során? Milyen pozitív és negatív változások történtek a gyereknevelésben az elmúlt száz évben? Mi jellemzi a 21. századi gyermekképet?
Mondták már neked, hogy túl sok vagy? Előfordult már veled, hogy miközben meg voltál győződve arról, hogy remekül beszélgettek és kiválóan szórakoztok, azon kaptad a partneredet mikor véletlenül rápillantottál, hogy üveges tekintettel vizslat valamit a vállad felett, majd kurtán-furcsán távozik? Igen, sajnos az is lehet egy beszélgetés, egy kapcsolat megakasztója, ha valaki túl folyékonyan és hosszasan beszél.
Bárki szülővel beszélgetek, az első témák egyikeként jön fel mostanában az iskola, óvoda kérdése. Vajon lesz? Vagy megint beüt a home schooling? Nálatok rendesen kezdődik? Mire számítsunk? A kérdés természetesen a gyerekek, pedagógusok szempontjából is fontos – de az anyák szemében a reménybe való kétségbeesett kapaszkodást, és az újra otthon maradó gyerekek említésére elhomályosuló üres tekintetet látok. Érdemes lehet átvenni újra, mit jelentett a családoknak a karantén, és elgondolkodni azon, hogy akármit is hoz az ősz, hogyan élhetjük végig könnyebben.
