Azokhoz a középkori időkhöz kell visszatérnünk, amikor az állam és az egyház olyan szorosan fonódott össze, hogy utóbbi engedélye – no és pénze – nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar egyetem.
Kik és miért választják ezt az utat a gyerekeik számára? Mit jelent az alternatív pedagógia az oktatásfejlesztés szempontjából? A Wesley János Lelkészképző Főiskola nyitott pedagógiai műhelye, a PedLabor legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén – részben a köznevelési törvény módosításának hatására – az alternatív iskolák helyzete és szerepe került terítékre.
Milyen hatással van a hétköznapi valóságunkra, ha egy komplett közösségként régóta velünk élő sérelmek miatt áldozatnak érezzük magukat? Erről kérdeztük Kővágó Pál pszichológust, aki évek óta kutatja a magyarok kollektív áldozati tudatának dinamikáját és hatásait.
Nyolcadik éve vizsgálja és összegzi az uniós országok aktuális oktatáspolitikai kihívásait és erősségeit az Európai Bizottság által kiadott Oktatási és Képzési Figyelő. A riport számot ad arról, hol tartanak az egyes tagállamok az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer kívánalmainak megközelítésében, és felhívja a figyelmet a különböző kihívásokra is. Az adatokból szemezgettünk.
Vajon milyen lehet az az iskola, amelynek egy feladata van, hogy segítsen felnevelni egy boldog és sikeres generációt? Ebből a kérdésből született meg néhány éve a Budapest School, mely egyfajta mozgalomként terjeszkedik Magyarországon. Halácsy Péter és alapítótársai nem a jelenlegi oktatási rendszerből indultak ki, hanem létrehoztak valami teljesen újat: útjára indítottak egy olyan, mikroiskolákból álló hálózatot, melynek alapelvei között szerepel – a gyerekek személyiségének kiteljesedése mellett – a jövő kihívásaira, az ismeretlenre való felkészítés. Ezekben a kis létszámú közösségekben a gyerekek természetes módon, tanárcsapatok segítségével sajátíthatják el a boldog, sikeres élethez szükséges gondolkodásmódot és képességeket.
Tinédzsert nevelni igazi kihívás, hiába rendelkezünk addigra több mint 10 év szülői tapasztalattal. És bár ez régebben sem volt másképp, manapság emellett jó pár kihívással kell szembenéznie az embernek, ha kamaszok a gyerekei.
Együttműködés, demokrácia, magabiztos kommunikáció, naprakész tudás, társadalmi felelősségvállalás – dióhéjban így jellemezném annak a dániai gimnáziumnak a közegét és értékeit, ahova május végén látogattam el.
A generációzás problémájáról, emberek és gépek viszonyáról, és a szakmák sorsáról kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót.
A közelmúltban módosított köznevelési törvény úgy kezeli a gyereket, mintha az államé lenne a család helyett, és egyre kevesebb beleszólási lehetőséget ad a szülőknek és a pedagógusoknak – mondja Niedermüller Anna oktatási szakértő, a Szupertanár zsűritagja.
Mit csináljon az a szülő, aki mindenképpen el szeretné érni, hogy a gyereke megtanuljon egy nyelvet? Nyugodtan bízza a dolgot az iskolára, vagy kezdjen el már kisbaba korban idegen nyelven énekelgetni? Sikeres nyelvtanulókat kérdeztünk, ők hogyan oldották meg a kérdést, és mit csinálnak a saját gyerekükkel.
2018 a családok éve volt Magyarországon, ami több támogatást és több figyelmet ígért a családok számára. Meghatározó volt a „család”-kommunikáció, emelkedett a családi adókedvezmény, bővült a gyed extra, változtak a támogatások szabályai, új bölcsődetípusokat vezettek be, és ez csak néhány a tavalyi intézkedések közül. De hogyan érintette mindez a gyerekeket?
Tényleg eredményesebbek vagyunk, ha vizuálisan vagy mozgásos módszerekkel tanulunk? A diákok szerint igen, a szakemberek szerint nem. Most görög kutatók tesztelték, hogy kinek van igaza.
