Nincsenek standardizált tesztek, nincsenek magániskolák és nincs stressz sem: a finn oktatási rendszert napjaink legjobban működő szisztémájaként tartják számon. És nem csak itthon példa az ottani minta, a tengerentúlon is bámulják a finn oktatási csodát. A baj csak az, hogy minden lelkesedésünk és ámulatunk ellenére egészen másfelé haladunk.
A diákok ősidők óta puskáznak vagy próbálnak más módon csalni dolgozatíráskor, vizsgákon, felelések során – de vajon mi motivál valakit arra, hogy a lebukás veszélyének dacára megpróbáljon túljárni a tanár eszén? Ennek jártak utána kutatók.
Saját gyereke sosem született, mégis minden gyerek anyjaként emlegeti Brunszvik Terézt. Munkásságát már életében Széchenyiéhez hasonlították, magas rangja és vagyona ellenére fáradhatatlanul dolgozott egész életében. Élete tele van effajta ellentmondásokkal: bár német származású volt, szívvel-lélekkel támogatta a magyar szabadságharcot. No de ne szaladjunk ennyire előre…
Tetszik, vagy sem, kezdjük magunk mögött hagyni az apa mosdik, anya főz típusú régi családi mintát. Egyre többen gondolják úgy, hogy a férfiaknak ugyanannyi részt kell vállalniuk a háztartás gondjaiból, s így nevelik gyerekeiket is. Ám a képességek megszerzéséhez nem mindig elég a szülői példamutatás.
A legnagyobb magyar drámaíró szexista beszéde dühítette fel Veres Pálnét, aki elhatározta: iskolát nyit a lányok számára és megreformálja a nők hazai oktatását.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak legkiemelkedőbb oktatáspolitikusa.
Miként alakult a szülők és gyerekek közötti intimitás a történelem során? Milyen pozitív és negatív változások történtek a gyereknevelésben az elmúlt száz évben? Mi jellemzi a 21. századi gyermekképet?
Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.
A kézírás gyakorlati szempontból ma már szinte feleslegessé vált, oktatásához mégis érdemes ragaszkodnunk. A gyerekek fejlődésére ugyanis olyan átfogó pozitív hatást gyakorol, ami nem nélkülözhető.
Az első osztályos kis nebulók még együtt játszanak a fiúkkal, másodiktól már elindul a nemek elkülönülése, majd egészen addig „hülye” marad az ellenkező nem, amíg meg nem érkeznek az első hormonfröccsök. Nagy tévhit, hogy a felvilágosításra és az iskolai kapcsolatok szemmel tartására csak hatodik osztálytól van szükség.
A digitális átállás és a távoktatás tanulságairól szóló cikksorozatunk utolsó részében általános és középiskolában tanító pedagógusok osztják meg személyes tapasztalataikat és meglátásaikat.
A távoktatás tanulságaival foglalkozó cikksorozatunk mai részében Vikukel Zsuzsa, a Tópark Alternatív Általános Iskola intézményvezetője fejti ki gondolatait.
