Tényleg eredményesebbek vagyunk, ha vizuálisan vagy mozgásos módszerekkel tanulunk? A diákok szerint igen, a szakemberek szerint nem. Most görög kutatók tesztelték, hogy kinek van igaza.
A tanulási stílusok hatékonyságáról már régóta folynak viták. Míg a diákok szerint számít, hogyan, milyen módszerrel tanulnak meg valamit, a pszichológusok és neurológusok nem találtak bizonyítékot arra, hogy a különböző ismeretszerzési stratégiák használatával eredményesebb lenne a tananyag elsajátítása. A laikus elképzelés szerint mindenki más-más úton tud hatékonyabban, időt és energiát spórolva tanulni. A tanulási stílusok legismertebb változatai a vizuális, auditív és a mozgásos módszerek.
Sok tanulmány támadta már a tanulási stílusok koncepcióját, eredményeik szerint a különböző módszerek szerinti ismeretszerzések között nincs érdemleges különbség, a diákok nem tanulnak jobban az általuk előnyben részesített módszerrel. Arra, hogy az eltérő technikák valóban hasznosak-e, görög kutatók további kísérletekkel keresték a választ. A kutatásról a Research Digest számolt be.
A diákok és a tanárok sem értenek egyet
A kutatás eredménye szerint a tanárok és diákok nem értenek egyet a különböző tanulási stratégiák hatékonyságát illetően – állapította meg Marietta Papadatou-Pastou, a kutatás vezetője. Ez azért nagy probléma, mert a tanárok jellemzően olyan módszereket használnak az osztályteremben, ami a saját megítélésük szerint megfelel a diákok tanulási stílusának.
A vizsgálatban közel 200, ötödik és hatodik osztályos tanuló választhatott, hogy számára melyik a legmegfelelőbb tanulási módszer: a vizuális, az auditív vagy pedig a mozgásos. Majd elvégeztek egy IQ-tesztet. A vizsgálatban részt vevő 19 tanár feladata volt megítélni, hogy a választott tanulási stílus alkalmazásával nőtt-e a diákok teljesítménye.
Bevett stílusok, eredmények nélkül
A kísérletben részt vevő tanárok mindegyike támogatta a különböző technikák használatát, de szignifikáns különbség nem volt az általuk, illetve a diákok által választott módszer alkalmazásával történő tanulás hatékonyságában. Az eredmények nem mutatnak összefüggést az egyes tanulási módszerek, valamint a diákok IQ-szintje között sem, tehát a megfelelő stratégia kiválasztásakor nem érdemes figyelembe venni az adott diák intelligenciáját.
A tanulmány gyenge pontja az volt, hogy a tanárokkal nem ismertették a különböző tanulási stílusokat, így előfordulhat, hogy nem voltak tudatában az összes lehetőségnek, amikor választottak közülük, bár erre nem sok esélyt látnak a szakértők, hiszen az ezeket magában foglaló VARK-modell igen elterjedt az oktatásban.
A kapott eredmények szerint tehát a különböző módszerek azonosítása és használata nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hatékonyabban menjen a tanulás.
