Azokhoz a középkori időkhöz kell visszatérnünk, amikor az állam és az egyház olyan szorosan fonódott össze, hogy utóbbi engedélye – no és pénze – nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar egyetem.
Az első hazai egyetemet stílusosan szeptember elsején alapították meg hivatalosan, Pécsett. Ez azonban hosszadalmas és bonyolult folyamat eredménye volt: Nagy Lajos királyra éppúgy szükség volt hozzá, mint a gyerekeiket itthon taníttatni vágyó nemesekre és Boldog V. Orbán pápára. Sőt: az egyetem létezését valójában attól számítják, hogy 1367-ben a pápa kiadta az engedélyt megadó oklevelet.
A világ első egyetemei
Büszkén mondhatjuk el, hogy bár felsőfokon oktató intézmények keleten is működtek (gondoljunk csak a nalandai iskolára, ahol maga Buddha is megfordult), a világ első egyetemei szinte mind európaiak voltak. Ha szigorúan vesszük, akkor a legelső ilyen intézmény Platón filozófiai iskolája, az Akadémia volt az ókori Athénban. Itt természettudományokkal, matematikával, dialektikával foglalkozhattak a kiváltságosak, no és itt készítették fel őket az államférfiúi hivatásra is. Az akkori görög diákok azonban idővel más egyetemeken is tanulhattak: Kosz városában orvosnak, Rodoszon pedig filozófusnak. Az ezres években aztán Európában újra fellángolt az ész kultusza, és egyre nagyobb igény mutatkozott egyetemek, azaz universitasok alapítására.
Bologna és Párizs járt az élen
Az első egyetemet, „a tanulmányok tápláló anyját” Bolognában alapították meg 1088-ban. Mivel az universitas azóta is működik, jogosan birtokolja a világ legrégebbi egyeteme címet. Ahhoz, hogy a nagy egész létrejöjjön, egyetlen központban kellett összefogni az addig oktató magániskolákat. I. Frigyes német-római császár azzal segítette ezt a folyamatot, hogy különböző kiváltságokat adott a diákoknak. A bolognai egyetem hallgatói például minden polgári, illetve büntetőügyi kihágás esetén egyedül saját vezető tanáruknak és a püspöknek tartoztak elszámolással, a városnak nem. Ugyanezen szabályok mentén élhettek szabadon Padova és Párizs egyetemistái is. Felvételit persze így is kellett írni: aki nem volt elég képzett nyelvtanból, retorikából, geometriából, zenéből és csillagászatból, az nem is álmodhatott a felsőoktatásról. A latin nyelv ismerete is alapvető volt, hiszen évszázadokig ezen a nyelven folyt maga az oktatás.
Nem volt egyszerű egyetemet létrehozni
Az 1300-as években már Oxfordnak, Cambridge-nek, Prágának, Krakkónak és Bécsnek is megvolt a maga egyeteme. A hazai nemesek, akik tehetséges gyerekeiket magas pályára szánták, kénytelenek voltak kifizetni az utazás és a külföldi tartózkodás díját is, így nem csoda, hogy nagyon szerettek volna egy magyar egyetemet. Hunyadi Mátyás, Luxemburgi Zsigmond és maga Nagy Lajos király is szorgalmazta egy hazai universitas létrehozását. Az ő akaratuk azonban ehhez édeskevés volt.
Akkoriban a katolikus egyház uralta az oktatást, minden szinten meghatározta a működését. Egyetemet sem hozhattak létre anélkül, hogy arra az egyházfők, sőt maga a pápa áldását ne adta volna. Csak ott alapíthattak iskolát, ahol a pápai engedély birtokában az egyház megengedte, és természetesen azt is a pápa határozta meg, hogyan és mit tanulhatnak a diákok. A pécsi egyetem létrehozását is hosszas hivatalos levelezés előzte meg V. Orbánnal.
A fogságból is elintézte
V. Orbán pápa francia egyetemeken tanult – eddigre már csak a franciáknál Montpellier-ben, Toulouse-ban, Párizsban és Avignonban is elérhetővé vált a felsőoktatás –, végül teológusként és jogászként végzett. Ahogy egyre magasabbra jutott az egyházi ranglétrán (1362-ben választották pápává), úgy bíztak rá egyre kényesebb ügyeket. Az volt a dolga, hogy az országot járva elsimítsa a konfliktusokat az állam és az egyház között, helyreállítsa a pápai uralmat, ahol szükség van rá, és ügyesen egyensúlyozzon a franciák és az angolok között dúló százéves háborúban. Ha kellett, egyházi átkokat szórt, vagy épp félbeszakítva az avignoni fogságot kis időre visszatért Rómába.
Eközben folyamatosan tárgyalt a különböző országok ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban: ezek közé tartozott az egyetemek létrehozása is. Az ő engedélyével jött létre az universitas 1365-ben Bécsben, 1364-ben Krakkóban, 1367-ben pedig Pécsett. A várost ő maga jelölte ki, és azt is eldöntötte, hogy a magyar egyetem csak filozófiai, orvosi és jogi képzést indíthat, teológiai kart nem.
A cél egyértelmű volt: a diákok intézzék hasznosan a magán- és állami ügyeiket is, tiszteljék az igazságot. A pápa saját szavaival élve: „Hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és ily módon az értelem is növekedjen… maga az ország a bölcsességek ajándékaival gazdagodjon, a tudományok bőségétől termékeny legyen, hogy megfontolt döntésekről híres, díszes erényekkel felruházott, és a különböző karok tanaiból kiművelt férfiakat teremjen, továbbá hogy a tudományok kiapadhatatlan forrása legyen, amelynek bő vizéből meríthessen minden tudásra szomjazó, hogy így megtöltessék bölcsességgel.”
Élet a középkori egyetemeken
A pécsi egyetem a gondos előkészítés ellenére is csupán néhány évtizeden át működött. Nincs túl sok dokumentumunk, amely elárulná, hogyan folyt a mindennapi egyetemi élet. Csupán négy tanár és hét diák neve maradt fenn. A tanárok nagy része külföldről érkezett, és a Pécsett végzett egyetemisták maguk is szétszóródva tanárként, professzorként állták meg a helyüket szerte a nagyvilágban.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatal egyetemisták mind komoly, tudásszomjas, hitbuzgó fiatalok voltak: éppúgy mulatoztak, ahogy a mai egyetemisták teszik, a tanárok pedig éppúgy panaszkodtak a viselkedésükre, mint ma, csak akkoriban még a Szentszéknek. Az egyetem élén Nagy Lajos bizalmi embere, Koppenbachi Vilmos pécsi püspök állt, ő is vizsgáztatott. Minden hatalom az ő kezében összpontosult a diákokkal, tanárokkal, az intézmény irányításával kapcsolatban is. Éppen e centralizált vezetés miatt történhetett baj: miután a püspök 1374-ben, Nagy Lajos pedig 1382-ben elhunyt, a pécsi egyetem csillaga is leáldozott, sőt az 1300-as évek vége felé meg is szűnt. Amikor hazánk második egyeteme, az Óbudai Egyetem 1395-ben Zsigmond magyar király kérésére létrejött, a pécsi már nem működött. A mostani Pécsi Tudományegyetem nem a középkori, hanem az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hivatalos jogutódjaként működik.
Hazánkban a virágzó középkori egyetemi életnek egyértelműen a török uralom vetett véget. A hazai felsőoktatás csak 1635-ben, majdnem kétszáz évnyi szünet után, a Nagyszombati Egyetem megalapításával indult újra.
