Időgép továbbra sem létezik, de egy neurológus szerint létezik azért olyan stratégia, ami segíthet elérni, hogy legalább utólag tartalmasabbnak tűnjenek a hétvégék.
Szociológus vendégszerzőnk távmunkában dolgozó informatikusokat kérdezett arról, mik lehetnek a home office előnyei és hátrányai.
A helyes táplálkozástól kezdve a digitális detoxon át a társas kapcsolataink ápolásáig rengeteg dolgot tehetünk az egészségi állapotunk javításáért, de persze vannak olyan fontos tényezők is, amelyeket egyáltalán nem (helló, gének!), vagy nehezebben tudunk befolyásolni. Ilyen például az is, hogy hol élünk.
Nincs könnyű dolga annak, aki egyszerre szeretne jó anya és sikeres dolgozó nő lenni. Egy amerikai cégvezető pontokba szedte, neki hogyan sikerül összehangolnia a magánéletét a karrierjével.
Aki még nem próbálta, az azt hiszi, otthonról könnyebb. Pedig nem könnyebb, máshogy nehéz. Hasznos tippek, vizsgára készüléshez sem rosszak!
A kutatások is azt igazolják, hogy a munkahelyen létező konfliktus a hőmérséklet kérdése. De kinek van igaza?
Evidenciának hisszük, hogy a negyvenórás munkahét normális. De miért? Száz évvel ezelőtt még egészen más munkaidőt tartottak normálisnak az emberek. Lehet, hogy nem ártana elgondolkodni azon, hogy az egészség, a hosszabb ideig tartó munkaképesség és az eredményesebb munka érdekében lejjebb lehetne vinni ezt a negyvenes bűvös számot.
Úgy tűnik, nem csak illúzióról van szó, tényleg átgondolatlan és rossz döntéseket hozunk nyaranta.
Ha tudjuk, mi gátol bennünket, akkor van esély arra is, hogy hatékonyabbá váljunk.
Attól is szoronghatunk, ha mindenről értesít a telefonunk, és attól is, ha semmiről. De akkor mi a megoldás?
Sok munkahelyen hallani panaszokat arról, hogy a "mai fiatalok" azt hiszik, hogy mindenre képesek, önzők, csak magukkal foglalkoznak, nem lehet velük együtt dolgozni. Vannak, akik en bloc lenarcisztikusoznak egy egész generációt. Ez túlzás, de ténynek tűnik, hogy a narcisztikus személyiségjegyek, tehát nem a kóros nárcizmus, tényleg magasabbak a fiataloknál. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lehetne velük nagyon is sikeresen együtt dolgozni.
Mint minden más hasonló fogalom, az életközepi válság sem csak úgy lett, hanem valaki, valamikor kitalálta. Elliott Jaques volt a jelenség első leírója - és hatalmasat bukott vele. Tudományos körökben még válaszra sem méltatták. Ennek ellenére, egyszer csak mégis bekerült a köztudatba, és nincs olyan ember, aki ne hallott volna róla.
