Kiderült, hogy mi az ideális irodai hőmérséklet

Olvasási idő kb. 3 perc

A kutatások is azt igazolják, hogy a munkahelyen létező konfliktus a hőmérséklet kérdése. De kinek van igaza?

Aki dolgozott már egylégterű irodában, az tudja, hogy a légkondi az maga a Sátán, minden konfliktus kialakulásának kezdete és irtózatos összeveszések okozója. Ha a harmadik világháborút is emiatt robban ki, senki sem lepődne meg. Van, aki 21 fokban is izzad, és van aki 28 fokban is fázik, van akinek már attól a tudattól megfájdul a feje, hogy légkondi van az irodában, és van aki télen is is használná, vagyis ha két embert betesznek egy hűthető irodába, ott előbb-utóbb olyan konfliktus lesz, amilyenért a valóságshow rendezői sírva könyörögnének. Hogy ez az egész nem magyar sajátosság, arról az LG nemzetközi kutatása számol be. 

Mark Zuckerberg azt vallja, hogy 15 fok az ideális irodai munkahőmérséklet, amely nézetével valószínűleg simán nyerné az év legjobban gyűlölt dolgozója díját bármelyik irodaházban, elméletét pedig a kutatások sem támasztják alá, mondjuk valószínűleg nem is kell megosztania senkivel az irodáját, ami egyben hűtőkamrának is megfelelhet.  

Hidegben nem vagy hatékony

Ha valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb energia marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. Az egyesült államokbeli Cornell University kutatói szerint az irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a többiben valószínűleg a kezüket huhogták vagy a forró teájukat kavargatták, és elfagyott kis ujjaikkal pedig 25 százalékkal többször ütöttek mellé a klaviatúrán.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy ez a teljesítménycsökkenés óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára, már ha a munkáltató robotként tekint az alkalmazottaira.

Fotó: Shutterstock

De melegben sem jó dolgozni

 A Helsinki Műszaki Egyetem kutatóinak 2006-os vizsgálata szerint a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy ha az embereknek például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének, vagyis ha ömlik róluk a víz a melegtől, akkor koncentrálni sem tudnak. 

Az sem mindegy, hogy milyen munkát végzel

A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatív magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A hőmérsékletnek ráadásul közvetlen hatása lehet a munkatársak együttműködési készségére is. A kánikulában izzadó kollégák láttán nehéz elképzelni, de egy kisebb kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy melegebb környezetben barátságosabb érzelmekkel viseltethetnek a dolgozók a kollégáik felé, ami a konkrét beszédstílusban, nyelvhasználatban is tetten érhető.

(Tegyük hozzá, az is számít persze, hogy ki melyik nemhez tartozik, erről itt olvashatsz többet!)

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Edina
Juhász Edina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!