középkor 15 - Dívány

897-ben VI. István pápa parancsára bíróság elé állították az egyházfő elődjét, Formózusz pápát: az ügy furcsasága „mindössze” annyi volt, hogy a vádlott egy évvel korábban elhalálozott, a Szentszék pedig egy oszladozó hullára mondott ki ítéletet. A bizarr „tetemzsinat” megrendezésére valószínűleg politikai konfliktus miatt került sor.

Ő a ludas a dologban – mondjuk arra az emberre, akiről kiderül, hogy valamely csíny, átverés, rosszaság felelőse. De vajon miért pont az inkább ostobaságáról, mintsem csínytevő hajlamáról ismert lúddal hozzuk összefüggésbe a hasonló személyeket? A válasz régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk.

Az élet és a történelem folyása karácsonykor sem áll meg, és a világ sorsát megváltoztató események – az első normandiai angol király megkoronázásától az utolsó szovjet vezető lemondásáig – olykor a legszentebb három napban esnek meg. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

A középkori filmekben gyakran kegyetlennek, szadistának ábrázolják a középkori hóhérokat, akik kifejezetten élvezték, ha áldozatuk minél jobban szenvedett az ítélet végrehajtása közben – a valóságban ezzel szemben egyik legfontosabb feladatuk volt annak biztosítása, hogy a kivégzések zökkenőmentesen és a lehető legkevesebb fájdalommal zajlódjanak le. Sőt, gyakran életet is mentettek a hóhérok.

Hatvan európai nemes veszett oda, amikor beszakadt alattuk az erfurti templom fapadlója, és beleestek az alattuk elterülő pöcegödörbe – a 12. században történt különös, tragikomikus balesetet a németek csak „nagy erfurti latrinazuhanásként” emlegetik.

Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést?

„Pokolból jött démonnak” nevezte egy krónikás a 11. században élt IX. Benedeket, aki orgiákat rendezett a pápai palotában és eladta Szent Péter trónját – a kétes hírű egyházfő azonban nem csak botrányos élete miatt különleges: ő volt a legfiatalabb pápa és az egyetlen személy, akit háromszor is megválasztottak a katolikus egyház élére.

A koronavírus-világjárvány, a globális felmelegedés és az életünket fenyegető egyéb társadalmi és természeti problémák kapcsán azt hihetnéd, a 2020–2021-es éveknél sohasem volt rosszabb – ez azonban hatalmas tévedés. Az elmúlt évezredek során sokkal rázósabb időszakokkal is megküzdött már az emberiség, történészek pedig azt is megállapították, melyik évben volt a legrosszabb a Földön élni.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Boszorkányság vádjával bíróság elé idéztek, elítéltek és kivégeztek egy kakast, aki tojást tojt. A bizarr igazságszolgáltatási ügyre Svájcban került sor a 15. században.

Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma a legismertebb - gyakran ma is élő - középkori babonákat tekintjük át.

Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma megnézzük, milyen napi beosztás szerint éltek az uralkodók (feltéve, hogy épp nem háborúztak).