környezetvédelem 7 - Dívány

Az emberek többsége manapság szinte teljesen el van vágva a természettől. Sokan az időnk jelentős részét nagyvárosokban töltjük, magas épületek, rengeteg beton és autó között, a kütyüinket nyomkodva. A növény- és az állatvilágtól való elidegenedésünk azonban sem a pszichés jóllétünknek, sem a környezettudatosságunknak nem tesz jót. Hogyan találhatunk rá tartósan a természethez való kapcsolódás érzésére? Bár erre számos Magyarországon is legális és biztonságos módszer létezik, egy új brit kutatás most azt vizsgálta meg, mi történik, ha kirándulás közben pszichedelikus szereket használnak az emberek.

Milyen környezeti, társadalmi kihívásokkal néz szembe ma a divatszakma? Mi a baj a ruhavásárlási szokásainkkal? És mit tehetünk azért, hogy környezettudatosabb, etikusabb módon öltözködjünk?

Nincs szükséged önsegítő könyvek tucatjaira ahhoz, hogy könnyíts az életeden – és a bolygónkat sújtó terheken.

Ismered a reklámot, amiben a lehúzható gurigát forradalmi újításként tálalják, igaz? Hát nem nagyszerű? Még a szemeteshez sem kell lehajolni, mehet a csészébe. Sőt, a lehúzással rejtélyes módon az olyan helyzetek is megoldódnak, amikor eddig csalódottan kellett konstatálnod, hogy üresen hagyták ott a rolnit.

A pálmaolaj több ezer hétköznapi termékben alapanyag, és a bolygón a legszélesebb körben felhasznált növényi olaj. Van belőle a csokoládéban, mosóporokban, szappanokban, a fagylaltban és a rúzsokban is. Egy kg pálmaolaj mindössze 2 dollárért cserél gazdát. Vajon mi az oka annak, hogy ez az olajféle ennyire kedvező áron beszerezhető?

Világunk több szempontból is átalakulóban van: ahhoz, hogy az ükunokáink is ehessenek valamit – már ha addig élhető marad ez a bolygó –, radikális változásokra van szükség: az állattenyésztés terén mindenképpen. Mutatjuk a szép új világot, ahol semmi sem az, aminek látszik!

A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód, amelynek követői a csomagolásmentes mindennapokat tűzik ki céljukul, hazánkban is egyre népszerűbb. Egyre több csoport indul és program szerveződik, és a kezdőktől a legelhivatottabb hívekig mindenkit támogatnak. Ezekben a körökben azonban gyakran felmerül a kérdés: mit tehetnek azok, akiknek semmi esélyük kimért sampont vagy csupasz sajtot venni a sarki boltban?

Napjaink egyik legégetőbb problémája a környezetszennyezés, ezen belül is a hulladékok kezelése. Vannak különböző kampányok: műanyagmentes július, zacskómentes világnap, környezetvédelmi világnap, hulladékmentes hét, szívószálmentes augusztus, azonban ezeknél jóval többre van szükség.

Földrengés, vulkánkitörés, hurrikán, árvíz, bozóttűz, balesetek, és igen, járványok: életünk tele van katasztrófákkal. Vajon ki a felelős értük?

Mára 76 országból több mint 1500 tudós és szakértő támogatja annak a szervezetnek a munkáját, amelynek tagjai azért fogtak össze, hogy fenntarthatóbb gazdasági, biológiai, környezeti és társadalmi egyensúlyok jöjjenek létre a világban. A fő kérdés az, hogy miként lehet tömegek viselkedésére hatni és újjászervezni az életet úgy, hogy lassítani tudjuk a bolygó pusztulásához vezető folyamatokat. Az IPBC (International Panel on Behavior Change) nevű kezdeményezésről a társaság magyarországi sajtóreferensével, dr. Kovács Ilonával, az MTA levelező tagjával beszélgettünk.

Az elmúlt 4 évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében, ennek ellenére az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül – derül ki az Italos Karton Egyesülés online felméréséből. A résztvevők válaszai alapján 10-ből 9-en szelektíven gyűjtik a papírhulladékot, a tejes- és gyümölcsleves dobozok szelektív gyűjtése mégsem éri el az EU-s átlag felét.

Milyen összefüggések vannak a koronavírus és a klímaváltozás között? Beszélhetünk-e a járvány környezetre gyakorolt pozitív hatásairól, vagy azt az időszakot, amit a Covid-19 határoz meg, csak veszteségekkel zárjuk?