Világunk több szempontból is átalakulóban van: ahhoz, hogy az ükunokáink is ehessenek valamit – már ha addig élhető marad ez a bolygó –, radikális változásokra van szükség: az állattenyésztés terén mindenképpen. Mutatjuk a szép új világot, ahol semmi sem az, aminek látszik!
Kezdjük az oly sokak által kedvelt hússal. Származzon bármilyen állatból, nagyüzemi előállítása igencsak nagy terhet ró a környezetre. Egyszerűen szólva több energiaráfordításba kerül az állattartás, a hús feldolgozása, tárolása és szállítása, mint a növényi alapú fehérjék előállítása. Ha ilyen arányban akarunk továbbra is steaket enni, addig vágjuk magunk alatt a fát, amíg végül tényleg elfogy. Épp ezért kísérleteznek évek óta a műhús előállításával. Jó hír, vagy sem, elkészült: laboratóriumban állítják elő műanyag csészékben, tápoldatban lebegve szaporítják az izomőssejteket, s már a tömegtermelés mikéntjét-hogyanját is kidolgozták. Innentől kezdve akár egyetlen dollárból létre tudnak hozni egy komplett húspogácsát.
Zöldebb bolygó, kevesebb szenvedés
A húst más módon is pótolhatjuk: egyre több húsízű, mégis valami egészen másból – fehérjedús zöldségekből – készült készítményt árulnak a piacokon, amelyeket ízre állítólag nem feltétlenül tudunk megkülönböztetni a hagyományos hústól. Az elmúlt években egyre több cég fektetett be műhús készítésébe, forgalmazásába, úgyhogy nagyon valószínű, hogy ebbe az irányba haladunk a jövőben is. Sőt! Már itthon vásárolhatsz húsmentes pogácsából készített hamburgert, ami hagy némi kívánnivalót maga után, de mégis fenntarthatóbb. Hogy aztán a műhús mennyire egészséges, sőt az-e egyáltalán, azt a jövőben elkészülő vizsgálatok mutatják majd meg.
A tehenek haláltábora
Az ivóvíz és a legelők miatt történő erdőirtás azonban csak egy részét teszi ki a húsellenességnek. A másik oldalon ott állnak maguk az állatok, akiket nagyüzemi tartás során kegyetlen körülmények között zsúfolnak össze, amíg eléggé meg nem nőnek ahhoz, hogy megöljék őket. Génmódosított növényi tápanyagok, antibiotikumok, növekedésserkentők dolgoznak a szervezetükben a minél nagyobb profitért. Az az egészségesnek kikiáltott hús tehát, amiben oly sokan az erőt látják rejleni, igazából vegyszerkoktél, a nagy amerikai marhafarmokat pedig viccesen (?!) a második világháborús haláltáborokhoz hasonlítják.
Egy lépéssel tovább
Ha már a hús előállításából ki tudjuk hagyni az állatokat, miért ne próbálnánk ezt meg a tejjel is? Hiszen a tehén- vagy juhtej is legelőn tartott, vízpazarló módon nevelt, üvegházhatású gázokat termelő, gyógyszerezett állatokból kerül elő. A jelenlegi tejipar ugyanúgy fenntarthatatlan, mint a húsipar, és az emberek ugyanúgy nem tudnak meglenni a tej, a joghurt, a sajt, a vaj vagy a tejszín nélkül, ahogy a húsevést sem hajlandók abbahagyni. A kutatók tehát keresni kezdtek egy alternatívát, a TurtleTree Labs pedig meg is találta. Nyers tejet képesek előállítani emlősök – tehenek, juhok, kecskék, tevék – sejtjeinek felhasználásával. Ezeket a sejteket laboratóriumban növesztik, amíg el nem érik azt a fejlettségi szintet, ahol már tejtermelésbe kezdenek. A hatalmas bioreaktorokban így kapott folyadékot apró, szívószálakhoz hasonlító eszköz segítségével nyerik ki a szövetek közül. A berendezés előnye, hogy állattartás nélkül képes tejet gyártani bárhol, ahol a gép áramot kap.
Na jó, de tej ez?
Hogy az így kapott tej, vagy az abból gyártott termékek íze milyen, még nem tudni. Ahogyan a laboratóriumban készült hús íze is eltér az igazitól, itt is számíthatunk némi differenciára, cserébe viszont egy modernebb, fenntarthatóbb életre rendezkedhetünk be. Nem olyan zamatos, nem olyan megszokott, nem olyan ismerős, de amíg a nagyüzemi állattartás szabályain érdemben nem változtatnak, nem igazán van más lehetőségünk. Illetve dehogynem: semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztunk, vagy ha mégis, akkor kisebb ökofarmokról, környezetvédelmi szempontból nem káros gazdaságokból vásárolunk. Kár, hogy azokat a termékeket – a nagy üzletláncokhoz képest – aranyáron adják.
