A klímaváltozás a lelki egészségünkre is hatással lesz. Sőt, már van is. A vele kapcsolatos gondolatok szorongást, depressziót, reménytelenséget, gyászt válthatnak ki, sőt egészen súlyos gondokhoz vezethetnek, mint például a PTSD vagy az öngyilkosság.
El sem tudjuk képzelni kedves bolygónkat a kínai nagy fal, a Machu Piccu vagy éppen az Északi-sark nélkül. Pedig barátkoznunk kell a gondolattal. Bolygónk legszebb és legértékesebb helyei veszélyben vannak.
A városlakók számára komoly környezeti problémát jelent a szmog, azaz a rengeteg káros anyag a levegőben, miközben saját maguk is tehetnének ellene. Mutatjuk, hogyan.
Egy otthon számtalan módon lehet környezetbarát az építéséhez szükséges anyagoktól kezdve a berendezési tárgyakon át az energiaellátásig.
Szerencsére egyre több embert foglalkoztat a környezetvédelem, ennek kapcsán pedig nem mehetünk el szó nélkül a műanyagszennyezés mellett sem. És bár egyre tudatosabbak vagyunk, vannak helyzetek, amikor minden igyekezetünk ellenére belefutunk egy újabb nejlonzacskóba vagy műanyag csomagolásba.
Egy amerikai elnökjelölt, vállalkozó, ügyvéd és filantróp, Andrew Yang egészen érdekes terveket készített a bolygó megmentésére.
Rosszról nagyon rosszra minősítette a Nagy-korallzátony kilátásait az ausztrál természeti csoda felügyeletét ellátó szervezet.
Magyarországon fejenként átlagosan 80 műanyag zacskót használunk el évente, aminek a nagy része már az első használatot követően a kukában köt ki. Ez elsőre nem is tűnik olyan soknak, de ha beszorozzuk az ország lakosainak számával, ez bizony majdnem évi 800 millió nejlonzacsit jelent.
Egyre borzalmasabb képek látnak napvilágot a lángoló Amazonas-esőerdőről. Van, amin csak az égbe csapó tűzoszlopok és a mindent beborító füst látszik, és van olyan, űrben készült felvétel, amin foltokban izzik Dél-Amerika. Ahogyan a Notre-Dame esetében, most is ellepték a közösségi oldalakat ezek a fotók imádkozó emotikonokkal és szomorú arcú szmájlikkal. De vajon elég-e most az együttérzésünk?
A fesztiválok sokszor még azokat is kihívás elé állítják, akik a mindennapokban mellőzik a műanyagot, zero waste életmódot folytatnak vagy csak egyszerűen fontosnak tartják a környezetvédelmet. A legnagyobb problémát talán az a rengeteg műanyag pohár, tányér, evőeszköz és szívószál jelenti, ami néhány percnyi használat után a kukában végzi, rosszabb esetben pedig valamelyik küzdőterén landol. A Szigeten kiderítettük, hogy mit tehet egy fesztivál a bolygóért, és fesztiválozóként mit tehetünk mi.
A világ lassan belefullad a műanyagszemétbe. Évről évre egyre nagyobb mennyiségben kerül a környezetbe a kidobott műanyag, és ez súlyos károkat okoz a bolygónak. Mi lehet a megoldás a plasztikkrízisre?
Van, aki szorgosan szelektíven gyűjti a szemetet, és van olyan is, aki a hulladék minden formáját próbálja elkerülni. Valaki az energiatakarékosságra fektet nagy hangsúlyt, más a műanyagot próbálja száműzni az életéből. Mind máshol tartunk, de az közös bennünk, hogy szívügyünk a környezetvédelem.
