Greta manapság a legismertebb svéd klímaaktivista. A kislány, aki 2018-ban azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy péntekenként iskola helyett a svéd parlament előtt sztrájkolt, mára 18 éves lett, aki a világ vezetőivel tárgyal.
Ha ábrándoztál már tengerparti együttlétről, valószínűleg rosszul fog érinteni ez a cikk: kiderült, a tengerparti szex káros hatással van a környezetre.
Spencer Tunick harmadszor tér vissza a helyszínre, hogy felhívja a figyelmet a Holt-tengerre, amely évente körülbelül egy méterrel csökken.
A szülőknek jelenthet könnyebbséget az a visszavásárlási program, ami kapaszkodót nyújt ahhoz, mi legyen a gyerek kinőtt, illetve megunt bútoraival.
Világszerte továbbra is a bruttó hazai össztermék (GDP) a leginkább használatos mérőszám, amivel országok és társadalmak jólétét szokták szemléltetni. Azonban ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, bár előkelő helyen szerepelne, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Kis Anna meteorológus írása.
Aligha van olyan iskolás, akit ne érdekelne az őt körülvevő világ, aki ne akarná megérteni a jelenségeit, akit ne varázsolna el a növények, állatok, bolygók világa, esetleg az emberi test rejtelmei. Szeptemberi kvízsorozatunk harmadik részében a korábban környezetismeretként, később természetismeretként, ma egyre inkább természettudományként ismert tantárggyal foglalkozunk.
A filozófusok régóta úgy vélik, a boldogság vágya az, ami a legjobban hajt minket. Legyen szó kellemes tevékenységekről, a másokhoz való kapcsolódásról vagy a munkahelyi sikerek eléréséről, végső soron azért tesszük ezeket a dolgokat, hogy boldogok legyünk. Igen ám, de mi van, ha a személyes boldogság keresése ellentmondásba kerül egy fenntartható világ megteremtésével? A különböző termékek, elektronikai eszközök, ruhák folyamatos cserélgetésével egyre több hulladékot termelünk. A rengeteg utazással, a kalandokkal teli élettel szisztematikusan romboljuk a környezetünket. Lehet-e valaki egyszerre klímatudatos és boldog, vagy a természetvédelem óhatatlanul lemondásokkal jár?
Nem lehet minden állat annyira cuki, mint a panda. Ott van szegény mélytengeri bluggyhal, aki úgy néz ki, mint a kocsonya. Vagy a kopasz íbisz, pár meredező fekete tollal, ijesztő gülüszemmel, sebhelyes bőrrel. A véznaujjú makiról ne is beszéljünk, nem sok olyan tulajdonsága van, ami a gyerekek kedvencévé tenné. Bár ezeket a nem túl tetszetős külsejű élőlényeket éppúgy fenyegeti a kihalás veszélye, mint az elefántokat, a tigriseket vagy a bálnákat, mégsem építenek rájuk kampányokat a környezetvédelmi szervezetek.
Az ivóvíz értékes erőforrás, a világ számos pontján azonban csak szűkösen áll rendelkezésre, és folyamatosan egyre ritkább lesz: 2030-ra az előrejelzések szerint az édesvíz iránti kereslet 40 százalékkal meghaladja majd a rendelkezésre álló készleteket. A fenntartható fejlődés fontos kérdése tehát a vízfogyasztás csökkentése – de vajon milyen mennyiségű vizet használnak a világ egyes országai?
Városlakók vagyunk, vagy sem, ülőmunkát végzünk, vagy sem, köztudott, hogy nem mozgunk eleget. De talán te is szívesebben ugrasz bele a sportcipődbe, ha azt mondjuk, hogy vannak olyan sportágak, amelyek gyakorlásával nyugodt szívvel tarthatsz ki a környezetvédelmi elveid mellett. A következő sportok mindegyike a lehető legkevesebb (vagy zéró) energiafelhasználást igényel, és nem, vagy alig növeli az egyéni károsanyag-kibocsátást.
A műanyaghulladék ma már kontinensektől függetlenül a legtöbb ökoszisztéma működését fenyegeti. Előállításának, felhasználásának és újrahasznosításának innovatív módjai azonban megoldást jelenthetnek a világméretű problémára.
Szerencsére egyre többen vagyunk, akik figyelmet fordítunk a környezettudatosságra, igyekszünk minél kevesebb hulladékot termelni, a maradékot pedig a lehetőségeinkhez mérten szelektíven gyűjtjük. Vannak olyan egyszer használatos termékek, amik nélkül, köszönjük, jól vagyunk, más dolgokról viszont nehezebb lemondani. De le kell-e egyáltalán? Hol húzzuk meg a határt a szívószálak, műanyag zacskók és tamponok tengerében?
