Donald Trump úgy kommunikál, mint egy 5. osztályos tanuló. 2016-ban jutott erre a következtetésre a The Washington Post, miután az amerikai elnök szóbeli megnyilvánulásait elemezték. Hasonlóan alacsony nyelvi komplexitást mutatnak az európai politikusok is? Egy friss holland kutatás ennek járt utána.
A kíváncsiság a tanulás, a felfedezés, a teljesítmény motorja. Ám ellenállhatatlan hatalma időnként rossz útra viszi az embert: kinyitjuk Pandóra szelencéjét, tiltás ellenére szakítunk a tudás fájáról, beleolvasunk egymás üzeneteibe. Hasonló agyi folyamatok játszódnak le, amikor egy új információra, mint amikor egy finom falatra vagyunk éhesek?
Hogyan vélekedtünk Kiss László egykori úszókapitány ügyéről? Noha a gyilkosság után a nemi erőszakot tartják a második legsúlyosabb bűncselekménynek a magyarok az Országos Kriminológiai Intézet felmérése szerint, mégis lépten-nyomon megkérdőjelezzük az áldozatokat, főleg, ha sikeres elkövetőről van szó. A furcsa kettősség okairól és a vizsgálat tanulságairól Nyúl Boglárkát, az ELTE junior kutatóját kérdeztük.
„Az első csókig és a második pohár borig mindannyian halandók vagyunk” – mondta Eduardo Galeano uruguayi író. Bár az alkohol sok művészt nyomorba döntött, a mámor érzése hasonló a két orális élvezetben. A csókolózás azonban sokáig nem képezte tudományos érdeklődés tárgyát a betegségek terjedését leszámítva, pedig sokkal összetettebb motivációk állnak a hátterében, mint gondolnánk.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2018 végén is közzétett egy listát arról, hogy mik lesznek a következő év legfelkapottabb kutatási témái. A pszichológusok igyekeznek lépést tartani a változó világ kihívásaival: a technológia rohamos fejlődésével, a természet pusztulásával, a globális társadalmi problémákkal. A legújabb trendek között olyanok is szerepelnek, amik magát a pszichológiát is teljesen átalakíthatják.
Úgy tűnik, méltán gyűlölt ellenségünknek, a gluténnek van egy ügyesen rejtőzködő cinkostársa, újabb kutatások szerint ugyanis a búzában lévő fruktán áll a legtöbb emésztési és bélpanasz hátterében.
Pláne, ha utána még blokkokat fogdosnál, majd ennél egy jót. Segíti ugyanis a BPA felszívódását a szervezetedbe. És az neked nem jó.
Sokan úgy gondolják, hogy az intenzív érzelmeket kimutatni a gyengeség jele, azonban egy kiadós bőgés sokszor hoz megkönnyebbülést egy nehéz helyzetben. Vagy nem. De az, hogy ez min múlik, leginkább felfogás kérdése.
Vajon mikor a legideálisabb közölni valakivel egy rossz hírt? Reggel, a napi rutin elkezdése előtt, vagy az esti órákban, amikor már túlestünk az aznapi teendőinken? Kutatók vizsgálták, hogy melyik napszakban éri a szervezetet a legkevesebb káros hatás.
Ha papírral elvágjuk az ujjunkat, önkéntelenül is a szánkhoz kapjuk, megdörzsöljük a kezünket, lábunkat, ha megzúzódott, hűtjük a bőrünket, miután megégettük. Ugyanakkor ezek egy teljesen másfajta fájdalmat jelenthetnek.
A szemüveggel sokszor csak a baj van; eltűnik, eltörik, nem áll jól stb., és a kontaktlencse használata is elég macerás tud lenni. De szerencsére egyre több – és kényelmesebb – megoldás születik a különböző szemproblémák kezelésére vagy azok megelőzésére. A New Scientist nyomán össze is gyűjtöttük a legígéretesebb módszereket.
A pszichológia egyik fontos célja, hogy feltérképezze a lélek univerzális, a világon minden embernél megfigyelhető sajátosságait. Az elmúlt évtizedben azonban egyre több olyan kutatás látott napvilágot, amely kimutatta: szinte valamennyi tanulmány nyugati társadalmakban élő fehér, magasan iskolázott, középosztálybeli személyeket vizsgál, miközben az egész emberiségre von le következtetéseket. Hogyan lehet orvosolni ezt a csúsztatást?
