Donald Trump úgy kommunikál, mint egy 5. osztályos tanuló. 2016-ban jutott erre a következtetésre a The Washington Post, miután az amerikai elnök szóbeli megnyilvánulásait elemezték. Hasonlóan alacsony nyelvi komplexitást mutatnak az európai politikusok is? Egy friss holland kutatás ennek járt utána.
Az Amszterdami Egyetem kutatói nemrég megjelent tanulmányukban tetemes mennyiségű, 381 609 politikai beszédet vizsgáltak meg, amelyek 1946–2017 között hangzottak el az Egyesült Királyságban, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Dániában vagy Svédországban. Schoonvelde és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a szociokulturális szempontból liberális, illetve konzervatív miniszterelnökök, parlamenti képviselők milyen nyelvi komplexitást mutatnak.
#1 Ezeket az eredményeket találták
A szociokulturális értelemben vett konzervativizmust és liberalizmust az alapján állapították meg a kutatók, hogy az elemzésbe bevont politikai pártok milyen ideológiai álláspontot képviseltek a társadalmi integráció, a bevándorlás vagy éppen a környezetvédelem kérdésében. Ettől megkülönböztették a gazdaságpolitikai jobb- és baloldalt, ami nem feltétlenül van átfedésben a szociokulturális nézetekkel.
A szövegeket az ún. Flesch–Kincaid olvashatósági tesztnek vetették alá, amely többek között olyan mutatókkal méri a nyelvi összetettséget, mint a mondatok átlagos hossza, vagy a szavak átlagos szótagszáma. Ez alapján a következő eredményeket kapták:
- A liberális politikusok szignifikánsan komplexebb nyelvezetet használtak mindegyik országban.
- Minél konzervatívabb egy párt, annál egyszerűbb a nyelvhasználata.
- Amikor egy párt egy téma kapcsán konzervatívabb irányt vesz, egyszerűsödik a nyelvhasználata.
- Az eredmények attól függetlenül jelentkeztek, hogy a konzervatív/liberális párt ellenzéki vagy kormányzati szerepkörben volt.
- A 20. század közepétől kezdve összességében is csökkent a politikai beszédek nyelvi komplexitása.
#2 A politikusok személyiségén múlik a nyelvhasználat?
Az, ahogyan beszélünk, bizonyos fokig tükrözi azt, hogy kik vagyunk. Kutatások szerint a nyelvi szokásaink, az általunk használt szavak és nyelvtani megoldások olyan stabil jellemzőink, amelyek meglehetős állandóságot mutatnak időben és a különböző helyzetek között is, mert a személyiségünkhöz kapcsolódnak. A liberális és konzervatív emberek tulajdonságai közötti eltéréseket pedig már számos vizsgálat kimutatta. A liberálisok például nyitottabbak, jobban kedvelik az újdonságokat, törekednek a diverzitásra, míg a konzervatívok rendezettebbek, lelkiismeretesebbek (komolyabbak, óvatosabbak), inkább követik a hagyományokat, tisztelik a tekintélyt.
Ezek a személyiségbeli különbségek természetesen a nyelvhasználatra is hatnak. A konzervatív beállítottságú emberek például hajlamosak lezáró kifejezéseket, főneveket, rövid, egyértelmű mondatokat használni, hogy csökkentsék a bizonytalanságot és a kétértelműséget, amit nehezen kezelnek.
#3 Az ideológiák bonyolultsága is eltérő?
Az eredmények alakulásában az is szerepet játszhatott, hogy a liberalizmus sokszínűség és inklúzió iránti elköteleződése miatt folyamatosan több szempontot kell egy időben figyelembe venni az üzenetek megfogalmazásakor, ami korlátokat szabhat a leegyszerűsítésben. Míg a konzervativizmus sokszor a nemzet, vallás, család szentháromságára fókuszál a politikusok szóbeli közléseiben.
#4 Hozzáférhetőség és a szavazatok maximalizálása
Az egyszerűbb nyelvezetnek megvan az az előnye, hogy az állampolgárok szélesebb rétege által válik hozzáférhetővé, érthetővé az üzenet. Különösen fontos lehet ez a törekvés választások idején, amikor a siker azon múlik, hogy mennyi embert tud megszólítani az adott jelölt. Ha csak középosztálybeli, magasan iskolázott, városi emberek tudják követni a gondolatait, nem fog tudni széles körű támogatottságot szerezni, még ha az ország fejlődését jobban szolgáló programmal is készül. Kutatások szerint az elnökök valamivel komplexebb nyelvezetet használnak, miután megválasztották őket, és lemegy róluk a szavazatszerzés terhe.
#5 A média szerepe az üzenetek megfogalmazásában
Az amerikai elnökök beszédei idővel is némiképp egyszerűsödtek, politikai iránytól függetlenül. Ennek az az oka, hogy a politikusok egyre inkább a nyilvánossághoz kezdtek beszélni, nem egy szűk elithez. Ráadásul a megnövekedett médiafigyelem is az egyszerűbb nyelvezet irányába hat, hiszen sokszor csak pár percnyi interjú vagy egy-két összevágott mondat jut el a képviselő gondolataiból a polgárokhoz.
#6 Krízishelyzetben egyszerűbben fogalmaznak
A nyelvi komplexitás csökkenését figyelhetjük meg akkor is, amikor krízishelyzetben kell szólni az emberekhez, pl. a szeptember 11-i terrortámadást követően. Hazánkban is jól ismert taktika azonban, hogy politikusok a közvetlen krízishelyzet elmúltával is igyekeznek fenntartani a félelmet a lakosságban, tovább hergelik az embereket, hogy az ország hős védelmezőiként fellépve megőrizzék támogatottságukat annak ellenére, hogy sorra-másra derülnek ki a korrupciós botrányok.
#7 Amikor mindenre az a válasz, hogy „Soros”
Soros, Brüsszel, migráns, jobban teljesít, család – ennél szűkebb szókinccsel aligha dolgozhatna a kormány. Ráadásul az uralma alá vont, nagy részben közpénzből üzemeltetett médiabirodalom országos lefedettsége által olyan ismétlésszámot tudnak elérni az üzeneteik, amellyel a független sajtó nehezen veszi fel a versenyt. Terjed a fake news és a propaganda, totális agymosást végeznek a lakosságon már évek óta. Ebben a játszmában más politikai szereplőknek csak akkor van esélye, ha megtanulják eladhatóvá is tenni a számukra fontos témákat.
