Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan úgy gondolják, hogy az intenzív érzelmeket kimutatni a gyengeség jele, azonban egy kiadós bőgés sokszor hoz megkönnyebbülést egy nehéz helyzetben. Vagy nem. De az, hogy ez min múlik, leginkább felfogás kérdése.
Gyerekkorunk meghatározó része a sírás, azonban, ahogy öregszünk, egyre ritkábban kerül erre sor. A Science Alert oldalán megjelent tanulmány szerint a nők átlagosan két-háromszor sírják el magukat egy hónapban, míg a férfiaknál ez a szám csupán egy. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a sírás mértéke nagyban függ társadalmi, valamint kulturális tényezőktől is.
Rajtad múlik, hogy jó-e a sírás
A legelterjedtebb vélemény a sírással kapcsolatban, hogy valamilyen módon hasznos az ember számára, hiszen megnyugvást hozhat egy zaklatott szituációban. A kutatás azonban vegyes eredményeket mutat, hiszen néha jobb, néha azonban rosszabb lelki állapotba kerülünk, miután átadtuk magunkat a könnyeinknek.
Minél több idő telt el a legutóbbi eset óta, annál nagyobb valószínűséggel tartjuk a sírást hasznosnak. Sokan úgy gondolják, hogy ezzel jelez a szervezetünk, ha valami nincs rendben, így kényszerítve minket, hogy kilépjünk az adott helyzetből, és akár meditáció, akár valamilyen figyelemelterelés révén csökkentsük a bennünk lévő szorongást.
De mégis, mire jó?
Környezetünk számára is beszédes lehet, ha mások előtt lesz úrrá rajtunk egy kiadós sírás. Különböző kísérletek és felmérések szerint, ha egy síró arcot egy könnyek nélküli archoz hasonlítunk, nemcsak szomorúbbnak látjuk azt, de nagyobb együttérzést, több érzelmi támogatást vált ki belőlünk. De mielőtt segítséget remélve, nyilvánosan kezdünk el pityeregni, jusson eszünkbe, hogy egyes kutatások szerint ilyenkor nagyobb eséllyel érezhetjük magunkat kínosan, esetleg megalázva.
Mi történik a testünkkel, amikor sírunk?
Laboratóriumi kutatások vizsgálták, vajon a sírás csökkenti-e a szervezetben a kortizolszintet, és előidéz-e más fizikai tünetet, például a zsibbadást, ami megmagyarázhatná, hogy miért sírunk fájdalom esetén. Az eredmények szerint azonban ilyen fizikai hatásokat nem gyakorol a sírás a szervezetre. Azok az emberek, akik fájdalom hatására inkább üvöltenek egyet, könnyebben szabályozzák a légzésüket. Ez rámutat arra, hogy a légzés visszatartása, kontrollálása segíthet megnyugodni, tehát a sírás természetének segítségével könnyebben higgadhatunk le.
A nők gyakrabban sírnak
Természetesen vannak kivételek, de általában a nők gyakrabban sírnak. Ez a nemi különbség nagyjából 11 éves korunkra szilárdul meg. Hogy mi az oka? Valószínűleg a fiúkkal szemben támasztott kulturális elvárások: hiszen tudjuk, márpedig a fiúk nem sírnak. Ennek ellenére a tanulmányok azt mutatják, hogy kedvesebbnek, vonzóbbnak találjuk azokat a férfiakat, akik nem félnek kifejezni érzelmeiket, sőt olykor akár el is sírják magukat. Tanulmányok eredményei szerint a férfiak gyakrabban sírnak akár egy szerettük, akár háziállatuk halála esetén, szakítás után, vagy búcsúzáskor. Azonban összességében a nők még így is gyakrabban itatják az egereket, és hajlamosabbak úgy érezni, hogy ez javított a hangulatukon.
Nincs elvárt mennyiség
Az, hogy mi, és milyen gyakran csal könnyeket a szemünkbe, függ a személyiségünktől, a nemünktől, sőt a kultúránktól is. Hogy a sírás valóban segítség-e, szintén teljesen egyéni, hiszen sokan megkönnyebbülnek, míg mások rosszabbul érzik magukat tőle. A szakirodalom szerint nincs túl sok vagy túl kevés sírás, azonban, ha a megszokottnál gyakrabban szökik könny a szemünkbe, érdemes utánajárni, kideríteni az okát, szükség esetén segítséget kérni.
