A szemüveggel sokszor csak a baj van; eltűnik, eltörik, nem áll jól stb., és a kontaktlencse használata is elég macerás tud lenni. De szerencsére egyre több – és kényelmesebb – megoldás születik a különböző szemproblémák kezelésére vagy azok megelőzésére. A New Scientist nyomán össze is gyűjtöttük a legígéretesebb módszereket.
Ahogy valamennyi testi funkciónk, előbb-utóbb sajnos a látásunk is romlani kezd, ám a látásjavítás ma már nem merül ki a szemüveg vagy a kontaktlencse viselésében. (Apropó, hallottál már arról a kontaktlencséről, ami alvás közben korrigálja a látásod?)
Okosképernyő, ami helyetted fókuszál
Az emberi szemben található lencsemag az életkorral egyre merevebbé válik (laposabb állapotban rögzül) és emiatt törőereje kisebb lesz, vagyis megnehezíti a tárgyakra való fókuszálást. Emiatt 40 éves kor felett előbb vagy utóbb mindenkinek szüksége lesz némi korrekcióra. Ám van egy jó hírünk azoknak, akik elsősorban a számítógép, az e-könyv-olvasók vagy más hordozható eszközök használatához szeretnének élesebb látást: a Massachusetts Institute of Technology kutatói a már létező 3 dimenziós képernyőkben rejlő lehetőségeket kiaknázva egy olyan „univerzális” képernyőborítót fejlesztettek ki, ami a fény útjának kontrollálásával valamennyi szemproblémán segíthet, hiszen a használók saját igényeik szerint állíthatják be az előfókuszálási fényt. Eddig csak néhány hordozható eszközbe építették be ezt a szűrőt, de a kutatók már egy olyan szoftver kifejlesztésén is dolgoznak, ami a képernyőn megjelenő kép eltorzításával utánozza a szemlencsék fénytörő hatását. Vagyis nemsokára a számítógépedre, a tabletedre vagy az okostelefonodra is letölthetsz hasonló elven működő látásjavító applikációkat.
Egyre menőbb lencsék
Az öregedéssel járó homályos látás hátterében leggyakrabban a szürke hályog áll, ami a 80 év felettiek több mint felénél legalább az egyik szemet érinti. A rutinműtétnek számító beavatkozás során a problémás szemlencsét ultrahang segítségével eltávolítják és egy műlencsével helyettesítik. Mivel a sztenderd műlencse a természetes lencsétől eltérően csak a távoli tárgyakról visszaverődő fényre képes fókuszálni, eddig az ilyen műtétek után is szükség volt olvasószemüvegre. Ma már azonban létezik olyan műlencse is, ami teljes mértékben utánozza a természetes lencse változó fókuszálási erejét, így a beavatkozás után a páciens azonnal megszabadulhat a szemüvegtől és az eredményt élete végéig élvezheti.
Kimondottan a szemüveg helyettesítésére tervezték az intraokuláris lencsét is, amit közvetlenül a szemlencse elé ültetnek be. Az implantátum elsősorban azok számára jelenthet megoldást, akik olyan mértékben rövidlátók, hogy már nem vehetik igénybe a lézeres szemműtétet, mert túl nagy darabot kellene eltávolítani a szaruhártyájukból.
A úgynevezett keratoplasztika, vagyis a szaruhártya-átültetés pedig az életkorral járó távollátás gyógyítására alkalmas, fontos azonban tudni, hogy a sikeres műtét függ a szemgolyó többi szövetének épségétől; a szemhéjbetegségek, a szárazszeműség, a zöld hályog, valamint a látóhártya- vagy látóidegsorvadás rontják a műtéti eredményt.
„A rengeteg répától ilyen profik”
A második világháború alatt ezt terjesztették a brit propagandisták a Királyi Légierő pilótáiról, akik éjjeli fényben is nagyon jól láttak. Később kiderült, hogy ez a magyarázat csak kapóra jött, hogy titokban tarthassák a radarhasználatot, az azonban egyáltalán nem csak mendemonda, hogy a megfelelő étrend segít megőrizni szemeink épségét.
Retinasejtjeink háromféle sárga pigmentet – lutein, zeaxantin, mezo-zeaxantin – tartalmaznak, melyek elnyelik a közeli ultraibolya sugarakat, ezzel megvédik a szemet azok káros hatásától. Ezek a pigmentek a retina közepén, a sárgafoltban koncentrálódnak. Bizonyos ételekben (kelkáposzta, paraj, kelbimbó, káposzta, brokkoli, kukorica, sütőtök, paprika, kivi, vörös szőlő, zeller, cukkini, tojássárgája) is megtalálhatók, éppen ezért életkortól függetlenül mindenki tehet azért, hogy javítsa a látását megfelelő táplálkozással és étrend-kiegészítők szedésével. Egy kisebb tanulmányba 36 önkéntest vontak be, akik 6 hónapon át szedték a háromféle sárgafoltpigmentet tartalmazó tablettákat, és ezalatt érezhető javulást tapasztaltak a látásukban. A sárgafolt pigmentszintjét egyébként sárga lencsés napszemüveg viselésével is növelhetjük, ami különösen éjszakai autóvezetés során jön jól, mivel megszűri a külső kék fény nagy részét, ettől pedig jobban érzékeljük a kontrasztokat.
Egy sárgafoltpigmentekben gazdag étrend azonban nemcsak javíthatja, de meg is mentheti a látást. A fejlett országokban a 75 év feletti nők és férfiak egynegyedénél alakul ki szemfenéki meszesedés (időskori makuladegeneráció), ami a modern civilizációkban a vakság kialakulásának elsődleges oka. Sajnos a betegség egyelőre nem gyógyítható, az elfajulás megállítására azonban annál nagyobb az esély, minél korábban felismerik a problémát. Árulkodó jel például, ha a retina alatti szövetben sárgafoltok jelennek meg, de ez természetesen csak orvosi kivizsgálás során fedhető fel. A kutatások szerint azoknál, akiknél egyrészt idejében kiszűrték a betegséget, másrészt kellő mennyiségű C-vitamint, E-vitamint és cinket fogyasztottak, valamint luteint, zeaxantint és mezo-zeaxantint tartalmazó tablettákat szedtek, 25 százalékkal kisebb volt a valószínűsége a további látásromlásnak.
A mozgás a szemnek is jó!
Tudtad, hogy a rendszeres futás vagy gyaloglás csökkenti a szürke hályog kialakulásának esélyét? Ezt bizonyítja egy több mint 40 ezer középkorú hosszútávfutó bevonásával készült, hat éven át tartó követéses vizsgálat is, egy kisebb tanulmány szerint pedig a futásnak köszönhetően a makuladegeneráció kockázata is alacsonyabb, bár a pontos mechanizmus egyelőre nem ismert. Az azonban tény, hogy a rendszeres testmozgás a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét is csökkenti. És hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy a cukorbetegség egyik komoly szövődménye lehet a diabéteszes retinopátia (ideghártya-betegség), ami a felnőttkorban történő látásvesztés leggyakoribb oka. A megemelkedett vércukorszint károsíthatja a retinát, és hatással van a szemkörnyék folyadékszint-ingadozására is, ezáltal homályos látáshoz vezethet. Amint a vércukor szintje visszaáll a normál állapotra, a látás is normalizálódik, ha viszont a cukorbetegség túl sokáig kezeletlen marad, a látáskárosodás állandósulhat.
De az öldöklős videójátékok is
1920-ban jelent meg William Bates könyve, a Perfect Vision Without Glasses, melyben az amerikai szemorvos olyan alternatív módszereket javasolt a tökéletes látás eléréséhez, mint napba nézés (légyszi, ne próbáld ki otthon!) vagy a szemek tornáztatása. Bates módszerei a mai napig népszerűek, holott semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy azokkal javítható a szem fókuszáló ereje.
Az viszont igaz, hogy az agy egy kis gyakorlással képes jobban interpretálni a szemből érkező jeleket, és ezt a folyamatot segítik elő a kontrasztérzékenységet fejlesztő gyakorlatok is, például a Gábor-foltok (szürke alapon homályos vonalak), melyekkel tesztelhetjük, hogy mennyire vagyunk képesek elkülöníteni a környezetüknél valamivel sötétebb vagy világosabb dolgokat. Egy tanulmány szerint ezek a gyakorlatok olyan mértékben serkentik a látókéreg sejtjeit, hogy az időskori gyenge kontrasztszenzitivitás visszafordítható akár a fiatalkori egészséges szintre is.
A módszer már telefonos applikáció formájában is elérhető, az azonban egyelőre a kutatók számára sem világos, hogy a gyakorlat általánosságban a kontrasztérzékenységet fejleszti, vagy csak a Gábor-foltok kiszűrésében leszünk jobbak. De ez még nem minden.
Daphné Bavelier, a Genfi Egyetem idegtudósa bizonyos videójátékok látásra tett hatását kutatva azt találta, hogy heti 6 óra gyakorlással a gyors és pontos reakciókat igénylő akciójátékok – különösen a belső nézetű lövöldözős játékok használata – 43 százalékkal növelte a normális látású személyeknél a kontrasztérzékenységét – szemben azokkal, akik a The Simshez hasonló stratégiai játékkal játszottak. Ez a javulás valószínűleg az idegrendszeri feldolgozás megváltozását tükrözi, nem pedig a szem struktúrájának módosulását. A kutatók most azon dolgoznak, hogy az akciójátékok hatását kiváltó, az idősek számára is könnyen használható videójátékokat fejlesszenek ki.
Tetrisszel gyógyítható a lusta szem
Az amblyopia (lusta szem) gyakran jár együtt kancsalsággal, és a becslések szerint minden ötvenedik gyereket érint a rendellenesség. Mivel kezelés nélkül akár vaksághoz is vezethet, az orvosok próbálnak minél hamarabb beavatkozni – általában szemtakaró tapasszal vagy a látást átmenetileg elhomályosító szemcseppel, amit a gyerekek nem feltétlenül díjaznak. Jó hír azonban, hogy a kanadai McGill Egyetem csapata felfedezte, hogy a gyerekek kedvelt logikai játéka, a Tetris használata együtt dolgozásra kényszeríti a két szemet. Ennek tesztelésére a kutatók kifejlesztettek egy szemüveget, amely az egyik szemnek tetriszezés közben csak a leeső tárgyat engedte látni, míg a másiknak kizárólag a felhalmozódó blokkokat. A tanulmány szerint, melybe 18 résztvevőt vontak be, a tetrisz hatékonyabbnak bizonyult, mint a hagyományos módszer (amikor is az orvosok leragasztják a jól működő szemet, hogy a gyengébb szem erősödjön az állandó használattól). Két hét elteltével az első csoport tagjai – akik mindkét szemüket használták a játékhoz – sokkal jelentősebb mértékű javulást értek el, mint a kontrollcsoport tagjai, akik csak gyengébb szemüket használták. Ez az új megközelítés ráadásul nemcsak hatékonyabb, de szórakoztatóbb alternatívája is a hagyományos kezelésnek.
A rövidlátó gyereknek a szabadban a helye
Tudtad, hogy Szingapúrban a fiatalok 80 százaléka rövidlátó? A miópa, amiről itt írtunk részletesebben, azonban nem csak bizonyos ázsiai országokat érint ilyen mértékben; általánosságban elmondható, hogy a nyugati társadalmakban egyre gyakoribb. Egy evolúciós teória szerint ennek az az egyszerű oka, hogy modern világunkban nem éri elég inger a szemünket. Az inger alatt itt részben a közelre és távolra nézés folyamatos váltakozását, részben a fényviszonyok változását, részben pedig a mozgó elemeket kell érteni.
Az őskorban ugyanis változatos, színes, mozgó környezetet kellett megfigyelnünk: dzsungelt, szavannát, benne közeli és távoli célpontokkal. A modern ember ezzel szemben állandó fényviszonyokkal rendelkező, mesterséges fénnyel megvilágított helyeken tölti idejének jelentős részét, és ehhez nem kell olvasni, elég, ha szimplán beltéren vagyunk: a szobánk ugyanis biztosan nem nyújt annyiféle mozgó, közeli, távoli, változatos látványelemet, mint mondjuk, egy erdő. Ez a jelenség régóta ismert: a tengeralattjárók legénységénél is gyakori a rövidlátás, de rövidlátóvá válnak azok a kismajmok is, akiket állatkísérletben csak közelre engednek nézni.
A kültéri játék és sportok ebből a szempontból hatalmas előnyt jelentenek: ezalatt ugyanis több irányba nézünk, több inger éri a szemünket, gyakrabban kell váltani távolba és közelre nézés között és több a mozgó elem is, mint a szobában. Azaz, ha egy mód van rá, vidd a gyereket ingergazdag, mozgalmas kültéri környezetbe – legyen az akár hegyi túra, akár a lakótelepi játszótér.
