koronavírus 17 - Dívány

Egy világjárvány árnyékában lehetetlen elkerülni a stresszt. Ugyanakkor az elmúlt két évtized pszichológiai kutatásai megmutatták, hogy nemcsak a stressz mennyisége és típusa számít, hanem az is, hogy mit gondolunk róla, és miként vagyunk képesek kezelni. Mit lehet tenni azért, hogy ebben a rendkívül nyomasztó helyzetben is megóvjuk a mentális egészségünket és az emberi kapcsolatainkat?

Alapvetően azt gondoljuk, hogy egy bizonyos intelligenciaszint felett az emberek, főleg egy világjárvány esetében, csakis hiteles forrásokból, szakértők segítségével tájékozódnak, és nem dőlnek be az álhíreknek. A jelek azonban nem ezt mutatják. Mi lehet ennek az oka?

Egy londoni laboratóriumban a 34 éves tudós, June Almeida várakozással telve hajol az elektronmikroszkóp fölé. Olyan mintát vizsgál az általa kifejlesztett módszerrel, amelyről a kollégái már kezdtek lemondani. Belenéz a készülékbe, és szürke, kerek foltok tárulnak fel előtte, amelyeket apró, küllőszerű képződmények vesznek körül. A látvány a munkatársaival egyfajta dicsfényre vagy napkorongra emlékezteti, ezért úgy döntenek, hogy koronavírusnak nevezik el az organizmusokat. Gondolnád, hogy mindez nem pár hónapja, hanem 1964-ben történt?

Egy krízis kezelésében kiemelkedő szerepe van a vezetőnek. Nemcsak a védekezés lépéseit koordinálja, hanem a viselkedésével arra is hatni fog, hogy egy csoportban mi lesz a norma: marad az önös érdekek hajhászása, a bizalmatlanság, a bűnbakok keresése, vagy inkább az aktív felelősségvállalás, az őszinteség és a szolidaritás lesz a jellemző. Ráadásul a lakosság szempontjából rendkívül kiszolgáltatott helyzetről van szó, amelyben könnyű visszaélni a hatalommal. A feladat kétségkívül embert próbáló – hogyan lehetne jól csinálni?

Házi őrizet. Járványügyi megfigyelés. Hatósági karantén. Izoláció. Bezártság. Kényszerpihenő. Csend és nyugalom. Kedvünkre eufemizálhatjuk a fogalmat, a lényeg, hogy két hétig egyáltalán nem tehettem ki a lábam itthonról. Nem mintha lehetséges kockázati tényezőként nagyon mászkálhatnékom lett volna. Másrészt örültem, hogy a kalandos-kaotikus hazautam után végre van egy kis nyugtom.

Amíg a járvány miatt rá nem ébredtünk, mennyire fontos, szó szerint életmentő lehet a szappanos kézmosás, sokan elhanyagolták ezt a területet. Sőt: a mai napig élnek olyan emberek, akik vírusok ide vagy oda, nem hisznek a higiéniában.

Mit tudunk eddig a vírus és a járvány természetéről? Milyen tesztek állnak rendelkezésre Magyarországon, és azok mennyire megbízhatók? Mikorra várható a Covid-19 elleni védőoltás? A Hősök Tere Karantén Szalon tegnap esti beszélgetésén felmerülő kérdésekre Falus András immunológusprofesszor és Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere válaszolt.

Talán néhány hete benned is megfogant a gondolat, mint sokakban, hogy a koronavírus miatti kényszerű távolságtartással eljött az introvertáltak ideje! Békésen begubózhatnak otthonaikban, ha dolgozniuk kell járni, akkor nem szenvednek a tömegközlekedés embertömegétől, és végre nem kell kifogásokat keresni baráti találkozók lemondására. Bezzeg az extrovertáltak hogy fognak szenvedni! Most végre meglátják, milyen nehéz az, ha más az ember-ingermennyiség, mint ami nekik megfelelő lenne! A tapasztalatok azóta lehet, hogy másnak bizonyultak, mint az elvárások. Lehet, hogy azért, mert kicsit túlgondoltad ezt az intro-, extrovertált dolgot.

A járványhelyzet miatt az alapos kézmosás, fertőtlenítés, illetve a szociális távolságtartás mellett más téren is fontos lehet a fokozott elővigyázatosság. Idetartozik például a mosás is.

A bizonytalanság szüli a legnagyobb félelmeket – ezért is olyan nehéz sokaknak elviselniük a koronavírus-járvány okozta lelki terheket. Hogyan tudod legyőzni a bizonytalanságérzetet?

Tegyük fel, hogy elmész boltba, ahol van még öt flakon kézfertőtlenítő a polcon. Te egyedül élsz, és csak ritkán hagyod el az otthonodat. Mit teszel: megörülsz a hirtelen jött szerencsédnek, és megvásárolod az összeset, ki tudja, meddig tart a járvány? Hazamész, és bekapcsolod a tévét. A hírekben azt mutatják, hogy a csodálatos tavaszi időben tömegek lepték el a kirándulóhelyeket, miközben te egyre rosszabbul viseled, hogy már hetek óta be vagy zárva. Mit teszel?

A jelenlegi helyzetben számos tényező fokozhatja az öngyilkosság kockázatát. Olyan vírussal állunk szemben, amelynek egyelőre nincs ellenszere, így extrán aggódhatunk önmagunk és szeretteink egészségéért, nehezen viselhetjük a kényszerű otthon maradással járó el- és összezártságot, a magányt, a munkahelyünk esetleges elvesztését, a gazdasági válság hatásait. Ezek a stresszorok különösen negatívan érinthetik mindazokat, akik eddig is pszichés nehézségekkel küzdöttek. Ahhoz, hogy vigyázni tudjunk egymásra, nagyon fontos, hogy merjünk kérdezni. Az öngyilkosságról való beszélgetés a tévhitekkel ellentétben nem tragédiához, hanem megkönnyebbüléshez és kapcsolódáshoz vezet. Szakértők mondják el, hogyan érdemes csinálnod.