Egyelőre mindenki csak találgat, mikor és hogyan lesz vége a világméretű járványnak. Tényleg belátható időn belül meglesz az ellenanyag? Minél többen fertőződnek meg, annál inkább kialakul a lakosságban az immunitás? Esetleg évről évre visszatér majd a vírus mutálódott formában? A lehetséges forgatókönyveket szedtük össze.
Sokan felteszik a kérdést: aki átesett a fertőzésen, védett a Covid-19 ellen, vagy újra elkaphatja az új koronavírust? Utánajártak az igazságnak.
Az emberi szervezet folyamatosan változik, fejlődik, amit megfelelő táplálkozással nagymértékben segíthetünk. A változások és az azokra adott tudatos reakciók szerves részét kell hogy képezzék mindennapjainknak, most azonban olyan eseménysorozat következett be a világon, amely alapjaiban alakítja át mindannyiunk életét.
A #Maradjotthon – hogy bírod? projektet már a Covid-19-járvány miatti iskolabezárások utáni első héten elindította az ELTE PPK Gyermekkori Pszichés Zavarok kutatócsoportja. Az ingyenesen igénybe vehető projekt kiemelt célja a fiatalok életminőségének felmérése és a pszichés jóllét segítése a Covid-19-járvány időszaka során.
Gondolkodtál már azon, hogy miért nem nappal tartanak tűzijátékot? A válasz persze egyszerű: az intenzív hatáshoz az kell, hogy sötét legyen, minden elcsendesedjen egy kicsit, hogy aztán hirtelen robbanjanak a csodás fények az égbolton. A kontraszt mindig felerősíti a tapasztalatainkat. Hogyan tudjuk mi magunk megteremteni ezt a kényszerű otthon maradás egyhangúságában? Talán úgy, hogy megtanulunk más módokon figyelni, mint ahogy eddig tettük.
A jövővel kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, a kényszerű otthon maradással járó fizikai izoláció, az eddigi szokásaink radikális átalakulása komoly megterhelést jelenthet a pszichés rendszerünkre. Ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy oda tudjunk figyelni a testi-lelki jóllétünkre, és gyakoroljuk az öngondoskodást. Ebben sokat segít az, ha rendszeresen be tudunk csekkolni magunkkal, hogy hogy vagyunk.
„A stressz egyáltalán nem káros, önmagában nagyon is életszerű” – mondja Varga Katalin, az ELTE-PPK Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője. Az MTA doktora szerint azonban a stressz mellé mindenképpen fontos, hogy legyenek olyan időszakok is, amikor biztonságban vagyunk, megnyugszunk, és teljesen átadjuk magunkat a pihenésnek. Erre a feltöltődésre nyújtanak lehetőséget azok a hanganyagok, amelyeket nemrég tettek közzé a nagyközönség számára a Magyar Hipnózis Egyesület honlapján. Miként érdemes használni a felvételeket, mit lehet elérni napi pár percnyi relaxációval, és hogyan vezethet el a járvány a bennünk rejlő lehetőségek felfedezéséhez? Erről kérdeztem a pszichológust.
Az óvodák és iskolák bezárásával a szülőknek korábban soha nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie. Persze a legtöbben korábban is dolgoztunk itthonról, amikor beteg volt a gyerek, de ilyenkor elég volt nagyjából egy hétre előre tervezni. A mostani helyzet nemcsak abban más, hogy egyelőre nem látjuk a végét, de a gyerekekben felmerülő kérdésekre is választ kell adnunk, hiszen annak ellenére töltjük otthon a napokat, hogy a legtöbben egészségesek vagyunk.
Járvány idején is nagyon fontos, hogy törődj magaddal, és amennyire tudsz, igyekezz odafigyelni szellemi és testi egészségedre. Ez sokat segít benne, hogy átvészeld a problémás időszakot, és könnyebben helyt tudj állni a megváltozott, gyakran megterhelő otthoni és munkakörülmények között.
Nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus anyáról magzatra terjedne, az viszont köztudott, hogy az első trimeszterben lázas állapot következtében nagyobb lehet bizonyos magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának, a vetélésnek, illetve a koraszülésnek is a kockázata. Dr. Keresztúri Attila szülész-nőgyógyászt, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docensét kérdeztük arról, mit tehetnek a kismamák, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják magukat és születendő gyermeküket a járvány idején.
Elveszíteni egy szerettünket rendkívül fájdalmas. Ilyenkor rengeteget segít, ha összegyűlünk a családtagjainkkal, a barátainkkal, hogy együtt búcsúzzunk és emlékezzünk. Azonban a koronavírus miatti fizikai távolságtartás napjainkban teljesen ellehetetlenítette az elmúláshoz kapcsolódó rituálékat, a gyászolók most kevesebb ölelést, házi készítésű ételt, gyakorlati segítséget, meghívást kapnak. Hogyan hathat a járványügyi helyzet a feldolgozási folyamatainkra, és mit lehet tenni azért, hogy az extrém körülmények dacára is megkapják a támogatást azok, akiknek szükségük van rá?
A cukorbetegek az átlagosnál jobban veszélyeztetettebbek most, az új koronavírus-járvány idején. Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a fertőzés kockázatát, és ha egy cukorbeteg mégis elkapja a vírust, hogy lehet elkerülni a legrosszabbakat?
