koronavírus 14 - Dívány

Mára 76 országból több mint 1500 tudós és szakértő támogatja annak a szervezetnek a munkáját, amelynek tagjai azért fogtak össze, hogy fenntarthatóbb gazdasági, biológiai, környezeti és társadalmi egyensúlyok jöjjenek létre a világban. A fő kérdés az, hogy miként lehet tömegek viselkedésére hatni és újjászervezni az életet úgy, hogy lassítani tudjuk a bolygó pusztulásához vezető folyamatokat. Az IPBC (International Panel on Behavior Change) nevű kezdeményezésről a társaság magyarországi sajtóreferensével, dr. Kovács Ilonával, az MTA levelező tagjával beszélgettünk.

Szennyeződésgyanús mosdókagylók, kilincsek, fertőző aeroszolok a levegőben, és több emberrel összezárva lenni egy viszonylag kis térben, miközben még a koronavírus is fenyegetést jelent. Nem hangzik jól, ugye?

Már Magyarországon is elérhető az otthoni környezetben elvégezhető, önmintavételes koronavírus-vizsgálat, melynek módszerét amerikai tudósok kísérletezték ki.

Az elmúlt időszakban sok cikket olvashattunk arról, hogy a szülők és a pedagógusok számára milyen kínlódást, örömet, nehézséget jelentett a hirtelen jött digitális oktatás. A gyerekek, a történet főszereplői viszont kevesebbet nyilatkoztak. Gondoltam, izgalmas lenne őket is megkérdezni, hogyan élték meg az idei tavaszt.

Milyen tanulságokat vonhatunk le eddig a koronavírus-járvány kapcsán? A hónap dilemmája mai részében dr. Németh Gábor katolikus lelkész válaszát olvashatod.

2020 tavaszán a járványhelyzet átalakította a magyar lakosság életét, így egymással való kapcsolataikat is; ebben az időszakban felértékelődtek a digitális kapcsolattartási formák.

A legfrissebb hírek alapján a koronavírus terjedése egyre inkább lassulni látszik. De vajon mit jelenthet ez egy szállodai tartózkodás szempontjából?

Attól, hogy egy nő szervezetében megfogan egy embrió, sajnos az anyai szervezet még nem válik védetté a betegségek ellen. Baktériumok, vírusok támadhatják az immunrendszert, és néhány betegség komoly szövődményekkel járhat, a babára nézve is. Nézzük, melyek ezek.

Noha már több hónapja tart a koronavírus-járvány, Donald Trumpot még senki sem látta maszkban. Az NBC News informátorai szerint az USA elnöke többek között azt akarja elkerülni, hogy olyan benyomás alakuljon ki róla, hogy a saját egészségét félti, ahelyett, hogy minden erejével a gazdaság újraindításán fáradozna (amelynek sikerén az egész novemberi újraválasztása múlhat). Ez a macsómentalitás azonban másokat is komolyan veszélyeztet – és ezzel férfiként koránt sincs egyedül a világban.

A tuberkulózis, más néven tbc vagy gümőkór az emberiség egyik legtöbb áldozatot szedő betegsége volt hosszú éveken át. Ezernyi elmélet született, pontosan mi is okozza, az amerikaiak például egy időben szentül meg voltak róla győződve, hogy vámpírok terjesztik.

A járványügyi helyzet okozta kényszerű otthonlét teljesen szembemegy a kamaszkori fejlődési feladatokkal: a szülőkről való leválással, az önállóságra való törekvésekkel – mintha egy láthatatlan ujj márciusban hirtelen stop gombot nyomott volna ezeken a folyamatokon. Azóta úgy kénytelenek élni a fiatalok, mintha kisebb gyerekek lennének? Hogyan hat a krízis azokra a serdülőkre, akiknek előtte is voltak pszichés nehézségeik? Erről beszélgettünk a Vadaskert kórház pszichológusaival, akik azt is elárulták, miért terhelnek meg minket a régóta várt enyhítések, és mire számíthatunk, amikor a tinik ismét „kiszabadulnak”.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világ tűkön ülve várja a kutatóktól a koronavírus ellenszerét vagy bármilyen anyagot, kezelést, ami segíthet a betegeken. De vajon mit vagyunk hajlandók feláldozni a gyógyulásért?