Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
2020 tavaszán a járványhelyzet átalakította a magyar lakosság életét, így egymással való kapcsolataikat is; ebben az időszakban felértékelődtek a digitális kapcsolattartási formák.
Minden negyedik távkapcsolatban élő vagy arra kényszerült pár úgy érzi, hogy a fizikai távolság ellenére köteléke a veszélyhelyzet ideje alatt tovább erősödött társával – derül ki a Huawei Technologies Hungary 1000 fős, reprezentatív online felméréséből.
A kutatás szerint a távkapcsolatban élők több időt töltöttek együtt beszélgetéssel, étkezéssel és egyéb közös online programokkal, mint azok a párok, amelyek egy háztartásban éltek a járvány alatt. A felmérés alapján a szerelem még a korlátozásoknál is erősebbnek bizonyult: tízből heten az óvintézkedések ellenére is találkoztak néha-néha, vagy akár gyakrabban is szerelmükkel. Egy ember átlagosan 9 másikkal tartott rendszeres kapcsolatot online, és naponta mintegy 45 percet töltött videóhívásokkal.
Titkos találkák a korona idején
A felmérés szerint a szerelem erősebbnek bizonyult a veszélyhelyzetnél is, tízből 7 fő – 67 százalék – ugyanis a tiltások ellenére is bevállalta, hogy legalább egyszer találkozzon párjával, míg ebből 55 százalék rendszeresen is összefutott kedvesével, és csak 12 százalékuk mondta azt, hogy mindössze néha-néha látta személyesen szerelmét. Azok a válaszadók, akik szeretteikkel nem egy háztartásban éltek, pozitívabban nyilatkoztak a távol töltött időszakról: a járvány miatt távkapcsolatra kényszerült párok negyede – 23 százalékuk – arról számolt be, hogy megerősödött a kettejük közti kötelék, ehhez viszonyítva csupán 7 százalékuk távolodott el egymástól. Azok a párok, amelyek a járványhelyzet után erősebbnek ítélték meg kapcsolatukat, több időt fordítottak beszélgetésekre, közös online programokra és étkezésekre, de sokan közösen sportoltak is.
Míg az egy háztartásban élők csupán 31 százaléka mondta azt, hogy többet beszélgetett párjával, addig a távkapcsolatban lévőknek több mint a fele tett így. Utóbbiak lényegesen több időt töltöttek közösen különféle online programok keretében is, 49 százalékuk szervezett közös étkezéseket, míg ez az arány az együtt élők esetében csupán 30 százalék volt. A távol élők többet játszottak társasjátékokkal és többet néztek filmet, mint az együtt élők: előbbi csoport 42, utóbbi 24 százaléka fordított ezekre a tevékenységekre több időt. A távkapcsolatban élők is küzdöttek azonban nehézségekkel, a legtöbbjüknek – 35 százalékuknak – a személyes találkozás, 30 százalékuknak a fizikai kontaktus, további 30 százalékuknak pedig a személyes beszélgetés öröme hiányzott a leginkább.
Kapcsolati nehézségek közel s távol
A kutatás résztvevői ugyanakkor negatív élményekről is beszámoltak. Az egy háztartásban élő párok közül majdnem minden negyedik mondta azt, hogy akadtak konfliktusok szerelmi kapcsolatukban, ezek főként rövidebb-hosszabb sértődések, veszekedések, esetenként kiabálások voltak. A párkapcsolatokon kívül az emberek legtöbbet az egy háztartásban élő szüleikkel vagy testvéreikkel vitatkoztak, míg a konfliktus legkevésbé a nagyszülő-unoka kapcsolatokra volt jellemző. A Budapesten élők között többen számoltak be pozitív változásról, míg más nagyobb városokban, megyeszékhelyeken többen éltek meg eltávolodást, mint a nagy átlag. Az eltávolodás inkább kollégák, barátok, tanfolyam-, sporttársak, ügyfelek és üzletfelek között érződik, ebből is az látszik, hogy a legszemélyesebb kapcsolatok erősödtek. A fizikailag külön élő megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka nyilatkozott csak negatív élményekről szerelmével való viszonyában, míg körülbelül 5-5 százalékuk szüleikkel, illetve kollégáival kialakult konfliktusokról számolt be. Online sokkal többet, telefonon ugyanannyit kommunikáltunk, mint korábban.
A mostani megváltozott helyzetben az emberek átlagosan 9 emberrel tartottak kapcsolatot, a fiatalabbak – 18-29 évesek – általában ennél kevesebbel, velük viszont hosszabban beszélgettek egy-egy alkalommal. A nők és a fiatalabb generációk számára nemcsak a beszélgetések időtartama, de az online kommunikációval töltött idő is megsokszorozódott. Az is kiderült, hogy míg a telefonálások ideje alig, vagy nem nőtt, addig az online kommunikáció – egyidősek között a cset, szülő-gyerek, nagyszülő-unoka kapcsolatokban pedig a videóhívás – sokkal fontosabbá és mindennapossá vált. Míg a megkérdezettek a járványhelyzet előtt átlagosan 31,1 percet beszéltek netes formában, addig a veszélyhelyzet ideje alatt ez a szám 45,6 percre növekedett. Az online kommunikáció az otthoni munkavégzés miatt is nőtt, de tájékozódásra és kikapcsolódásra is többen vágytak a neten keresztül, mint korábban. A 18-65 évesek közel fele vett részt valamilyen online társasági programban a járvány alatt, többségük legalább heti gyakorisággal.
Az online kommunikációs alkalmazások reneszánszukat élik
Sokan már eddig is valamilyen online platformon kommunikáltak, mégis, a veszélyhelyzet idején még többen és még több időt szántak a netes kapcsolattartásra – derül ki a kutatásból. A megkérdezettek 78 százaléka eddig is messengerezett, de a válaszadók 12 százaléka mostanában kezdte el használni ezt a platformot, míg a Vibert és a Zoomot további 6, a Skype-ot pedig további 5 százalék a fennálló időszak alatt kezdte el kommunikációra alkalmazni.
Online ügyintézés kibontakozóban
A válaszadók 83 százaléka folytatott valamilyen tevékenységet online felületeken, főként ügyeket intéztek (59 százalék), szabadidős tevékenységet folytattak a neten (56 százalék), míg a megkérdezettek 40 százaléka vásárolt, illetve 16 százalék önfejlesztést is végzett interneten. A válaszadók 63 százaléka problémamentesen használta az internet adta lehetőségeket, ezzel szemben 17 százalékuk a net gyengeségére panaszkodott, míg 15 százalék a videóhívások akadozó hangját rótta fel, további 10 százalékuk pedig a vérszegény wifijelet jelölte meg problémái felsorolásakor.
Fontos a visszajelzés a még jobb online kapcsolatok érdekében
„Felmérésünkkel szerettük volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy a modern digitális eszközök milyen fontos, megtartó szerepet játszhatnak elsősorban az egymástól fizikailag távol élők személyes kapcsolataiban” – mondta Trubek Zsuzsa, a Huawei Technologies Hungary PR-menedzsere. Hozzátette, hogy noha a személyes találkozások nehezen pótolhatók, megfelelő eszközökkel és sok kommunikációval nemcsak fenn lehet tartani, hanem akár meg is lehet erősíteni a párkapcsolatokat a távol lévők között.
