koronavírus 15 - Dívány

A koronavírus-járvány kitörése előtt könnyebb volt támogatni azokat, akiknek az idős és/vagy krónikus betegséggel küzdő szeretteikről kellett gondoskodniuk. Tudtunk ételt vinni nekik, besegítettünk a házimunkába, vagy csak időt töltöttünk az ápolást igénylő emberrel, mialatt a gondozója egy kicsit fellélegezhetett, kimozdulhatott. Mostanában azonban mindez bonyolultabbá vált: a kórházi ágyak felszabadításával több ezer beteg ellátásáról kell ismét a családnak gondoskodnia, viszont a fizikai távolságtartás miatt sokkal nehezebb akár külső, akár családtagoktól, barátokról jövő segítséget bevonni. Mit lehet tenni, hogy senki ne maradjon magára ezzel az embert próbáló feladattal?

Most, hogy egy kisebb apokalipszist élünk át, érdekes látni, hogy a filmesek miként képzelték el, ha egy járvány közepette áll feje tetejére a világ.

A világjárvány hatására emberi kapcsolataink legnagyobb része a fizikai térből az online térbe helyeződött. Nincs ez másként a pszichológusok és a klienseik esetében sem, akik a személyes találkozók helyett többnyire online videomeetingek formájában tartják meg az üléseket. Persze vannak összeszokott párosok, akik az egyik vagy mindkét fél gyakori utazásai miatt eddig is használták ezeket a platformokat, míg mások most kezdenek bele az egészbe. Mire érdemes figyelni, hogy minden a lehető legjobban működjön?

Úgy tűnik, beléptünk abba a korba, amelynek eljövetelére sokan számítottak, bár tartottak is tőle: mostantól sorra érhetnek minket a globális krízisek, miközben eddig soha nem látott mértékű egyenlőtlenségek, környezeti pusztítás és klímadestabilizáció figyelhető meg a világban. Az eddigi egyensúlyok mára teljesen tarthatatlanná váltak, így az elmúlt évtizedek gazdasági modelljei rendre megkérdőjeleződnek. Milyen lépéseket kellene megtennünk ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb és igazságosabb társadalmakat hozhassunk létre?

Az eldobható gumikesztyűk általában nem szerepelnek a lakosságnak szánt ajánlásokban a koronavírus elleni védekezésekhez, de vannak, akik elővigyázatosságból felveszik azt is, nem csak a maszkot.

Sokan több mint két hónapja kényszerültünk karanténba, és a mindennapi életünkön túl le kellett mondanunk arról is, hogy személyesen találkozhassunk a szeretteinkkel, hogy megölelhessük őket. Miközben még mindig a vírushelyzet végét várjuk, biztosan egyre többen gondolkozunk el azon, milyen feltételek mellett látogathatjuk meg szüleinket, nagyszüleinket.

A járvány olyan speciális kihívás elé állítja a nemzetközi politikai elitet, amelyet még sosem tapasztaltunk. Ki fog felnőni a feladathoz, és ki bukik majd bele? Úgy tűnik, mindenki azt hozza, amit eddig is megszokhattunk tőle, csak sokkal intenzívebben: Angela Merkel német kancellár őszinte és tudományos, Jair Bolsonaro brazil elnök holmi kis megfázásról beszél, Donald Trump cirkuszol és bűnösöket keres, Narendra Modi pedig egyáltalán nem szervez tájékoztatókat, noha 1,3 milliárd embert korlátoz Indiában. Hogyan kezeli a helyzetet az új-zélandiak fiatal miniszterelnöke?

Pár napig jobban van, aztán hetek után újra visszaesik, majd ugyanez folytatódik heteken át: egyre több koronavírusos beteg panaszkodik arra, hogy bár tüneteik nem annyira súlyosak, hogy kórházi kezelésre szoruljanak, mégsem tudnak meggyógyulni. A Guardian cikke és két hazai beteg segítségével jártunk utána a témának.

Nincs könnyű dolga annak, aki a jelenlegi helyzetben sürgősen szeretne költözni, hiszen a járvány idején már az első lépés, a lakásnézés is problémákba ütközik.

Véletlenek nincsenek, és amúgy is: a világ maga egy nagy összeesküvés. Ezt a tényt a Simpson család sem cáfolja meg.

A nagyobb fenyegetések hatására előtérbe kerülhetnek a zsigeri reakcióink. Könnyen visszacsúszhatunk olyan – akár kifejezetten káros – működésmódokba, amelyeket máskor képesek vagyunk a kellő tudatosság birtokában meghaladni. Hogyan lehet elérni, hogy ne váljunk merevvé és szűklátókörűvé, hanem rugalmasan tudjunk alkalmazkodni a járványügyi helyzet folyamatosan változó kihívásaihoz? A flexibilitás megőrzésében rejlő lehetőségekről Gerván Patríciával, a PPKE docensével beszélgettem.

Milyen összefüggések vannak a koronavírus és a klímaváltozás között? Beszélhetünk-e a járvány környezetre gyakorolt pozitív hatásairól, vagy azt az időszakot, amit a Covid-19 határoz meg, csak veszteségekkel zárjuk?