A hónap dilemmája: Mit taníthat az emberiségnek egy világjárvány? A katolikus lelkipásztor válasza

Olvasási idő kb. 2 perc

Milyen tanulságokat vonhatunk le eddig a koronavírus-járvány kapcsán? A hónap dilemmája mai részében dr. Németh Gábor katolikus lelkész válaszát olvashatod.

Az ember egyik legfontosabb igénye a biztonság, olyannyira, hogy modern életvitelünk erre a kiszámítható jövőképre épült, és megítélésem szerint épp az a legfélelmetesebb a mostani járványban, hogy lehetetlen tervezni. A járványok jelentette bizonytalanságot eddig csak valamiféle, a harmadik világot érintő, távoli véletlennek tekintettük: pedig elég lett volna arra gondolnunk, hogy alig néhány generációval előttünk szinte minden nemzedéket érintett egy-egy járvány.

Megszólalónkról

Ft. Dr. Németh Gábor morálteológus, a győri Brenner János Hittudományi Főiskola tanszékvezetője, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaigazgatója.

A koronavírus-járvány idején át kell gondolnunk többek között a fogyasztási szokásainkat: például kényelmes, de nem természetes, hogy az év bármely napján vehetünk déligyümölcsöt vagy bármit, amit csak kívánunk. Az, hogy egyik napról a másikra leálltak a globális termelési láncok, rá kell döbbentsen arra, hogy aránytalanul ki vagyunk szolgáltatva egymásnak. A fogyasztói társadalom, ahogy a neve is kifejezi, a fogyasztásra és a felhasználására épül, Ferenc pápa szavaival élve a selejtezés kultúrájára. Másik pillére pedig a teljesítménykényszer: egyre többet termelünk, és emiatt minden olcsóbbá válik, ennek az olcsóságnak az árát azonban sokszor a természet, emberi kapcsolataink vagy éppen saját egészségünk fizeti meg. Az eddig társadalmi-gazdasági modell a továbbiakban aligha lesz tartható.

Fogyasztási szokásaink mellett újra kell tanulnunk a szolidaritást és a konfliktuskezelés módjait is: nemzetek és országok, munkaadók és alkalmazottak között, de akár a családtagok között is ebben az összezárt állapotban.

Meglátásom szerint a járványnak és a karanténnak van pozitív hozadéka emberségünk tekintetében is: a fizikai kontaktus nélkülözése lehetőséget nyújt arra, hogy összetartozásunkat, egymás iránti felelősségünket és szeretetünket számos új módon tudjuk és akarjuk kimutatni. Másrészt szükségszerűen kevesebbet rohanunk, teljesítünk, és akár rá is döbbenhetünk arra, hogy így is lehet élni. És amikor – ami sajnos várható – majd jön egy másik, talán a mostaninál is súlyosabb járvány, akkor emberileg felkészültebbek leszünk – persze csak akkor, ha most le tudjuk vonni a szükséges következtetéseket.

Kiket kérdezünk?

A hónap dilemmája cikksorozatunkban minden hónapban az élet egy nagy morális dilemmája mentén szólalnak meg a filozófia, valamint a hazánkban jelentős egyházak képviselői.

A többi megszólaló véleményét az alábbi – folyamatosan frissülő – linkekre kattintva olvashatod:

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.