Szülőként különösen fontos lehet tudni, milyen tünetekkel járhat az új koronavírus a gyerekeknél, mire számíts, ha gyermeked esetleg megfertőződik. Egy kínai tanulmány erre keresett választ.
Ma már szinte valamennyien tudjuk és elfogadjuk, hogy a koronavírus terjedésének csökkentése érdekében minimalizálnunk kell a többi emberrel való fizikai érintkezéseinket. Ez persze azt jelenti, hogy jó pár hónapig randizni is nagyon máshogy fogunk, mint eddig. Mit tehetnek azok, akik a járvány kitörésekor épp párkeresésben voltak? Az alábbiakban ismerkedési tippeket gyűjtöttünk össze, illetve azt is bemutatjuk, milyen változásokra lehet számítani a szexualitással összefüggő technológiákban.
A médiában számos híresztelés, hamis vagy félig igaz információ terjed a Covid-19-járvánnyal kapcsolatban. Ezért is érdemes tisztázni a legfontosabb kérdéseket, amelyek felmerülhetnek a vírussal és az ilyenkor szokásos teendőkkel kapcsolatban.
William Shakespeare és Isaac Newton is akkor alkotta élete egyik legmaradandóbb művét, amikor a 17. századi Angliában javában dúlt a pestis. Igen ám, de egyikőjüknek sem kellett közben gyerekekre vigyázni. A napjainkban történő iskolabezárásokkal viszont ez a feladat ismét a szülőkre, a legtöbb családban a nőkre hárul. Nekik aligha lesz lehetőségük megírni a Lear királyt vagy optikai felfedezéseket tenni. Milyen speciális rövid és hosszú távú veszélyeket hordoz a járvány a nőkre nézve, ha továbbra sem jelennek meg a szempontjaik az intézkedésekben? Az ebola- és a Zika-vírus tapasztalatai alapján mutatjuk be, mi várható ezen a téren.
A központi érzelmi válasz egy járvány idején elsősorban a félelem, amely a közösségi média terében manapság extrém módon felerősödhet, hiszen megállás nélkül özönlenek ránk a negatív ingerek. Ráadásul minél jobban szorongunk, annál hatalmasabbnak észleljük az előttünk álló fenyegetést. A túlzott aggodalomnak azonban komoly veszélyei is lehetnek a reális helyzetfelismeréshez képest: együtt járhat az ellenségeskedés, a politikai intolerancia, a bűnbakképzés vagy éppen a dehumanizálás megemelkedett szintjével. Hogyan lehetne megállítani ezt az öngerjesztő folyamatot, és konstruktív mederben tartani a vírusra adott válaszainkat?
Valahányszor hozzányúlsz az arcodhoz, az növeli a fertőzések veszélyét, köztük az új koronavírusét is. Kutatások szerint azonban olyan sokszor végezzük ezeket az önkéntelen mozdulatokat, hogy hiába mosunk gyakrabban kezet, két tisztálkodási alkalom között is megérinthetjük úgy az orrunkat, a szánkat vagy a szemünket, hogy az ujjainkon addigra ismét megtelepedhetnek a kórokozók. A legbiztosabb módszernek tehát az tűnik, ha egyáltalán nem érsz hozzá az arcodhoz. De ki képes erre?
Habár tudományos kísérletek eredményeiből az interneten kevés található arról, hogy mely felületeken meddig él meg a koronavírus, arról már hallani, hogy míg a rézfelületeken alig néhány órán át, a rozsdamentes acélon akár a több napig is. De mi a helyzet a boltokban sokszor mások által is megérintett gyümölcsökkel vagy a rendelt pizzával? Létezik, hogy az alma, a burgonya és a házhoz szállított pizza doboza ne legyen jó hely a vírusok számára? Utánajártunk.
A koronavírus-járvány idején kis túlzással élve azt mondhatjuk, hogy a világ egyik fele a társakkal való összezártságtól, a másik fele a magánytól szenved. A tartós egyedüllétnek azonban pozitív hozadékai is lehetnek, amiről mi sem árulkodik jobban, mint az, hogy a történelem folyamán mindig akadtak olyanok, akik önként mondtak le emberi kapcsolataik jelentős részéről. Milyen különleges élménnyel gazdagodott Montaigne, Thoreau vagy az „olasz Robinson Crusoe”? Az alábbiakban ismert remeték életébe nyerhetsz bepillantást.
Tartós élelmiszerekből sem lehetetlen összeállítani egy fenntartható, kiegyensúlyozott étrendet, sőt a szakember szerint a készételkonzervek sem annyira szörnyűek, mint ahogy a legtöbben gondolnák.
„Úgy éreztem magam, mint egy rab, egy szám vagy egy tárgy, ami egyáltalán nem számít” – emlékszik vissza az egyik kiemelt vidéki kórházban átélt riasztó élményére egy középkorú nő, aki koronavírus-gyanú miatt töltött 5 napot karanténban a közelmúltban. Bár mindkét tesztje negatív lett, úgy érzi, traumatizálta az a személytelen bánásmód, ahogyan a kórházi dolgozók többsége viszonyult hozzá. Milyen rendszerszintű problémákra világít rá az általa megosztott történet, és meddig korlátozhatják a járványügyi intézkedések az egyén szabadságát és a betegjogokat? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Az új koronavírussal fertőzöttek egy része csupán enyhe megfázásos tüneteket észlel magán, mások viszont súlyos, különösen a tüdőt érintő problémákat tapasztalnak, melyek a legrosszabb esetben akár halált is okozhatnak. De miért támadja meg épp a tüdőt a vírus?
A koronavírus-járvány idejére bezártak a konditermek, elmaradnak a közösségi futások, a legtöbbek számára az otthoni edzés marad az egyetlen opció. De lehetséges (és szabad-e) időnként mégis kimozdulni a szabadba egy kis testmozgás céljából?
