Veszekedések otthon a pároddal, nézeteltérések a munkahelyeden a kollégáiddal, viták a barátokkal – megannyi konfliktusos helyzetbe keveredhetünk nap mint nap, és hát nem mindenki tudja mindig helyesen kezelni az ehhez hasonló szituációkat. De egyáltalán milyen az a helyes kezelés? Mai cikkünkben erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.
Talán veled is történt már olyan, hogy megbeszéltétek a barátaiddal, kéne csinálni valami sportos programot. Mondjuk el kéne menni hegyet mászni vagy biciklitúrára. Egyikőtök sem edzett már hónapok óta rendesen, aztán mégis azon kapjátok magatokat, hogy olyan útvonalat választottatok, ahol a nehézségi fok az ironmanversenyekével vetekszik. Utána napokig szenvedtek az izomláztól, lépni alig bírtok. Sokszor a párkapcsolatainkban is hasonlóan cselekszünk: belevetjük magunkat, rohanni kezdünk anélkül, hogy megtanultunk volna sétálni.
Hamarosan itt a karácsony, összegyűlik a család. Hogy milyen formában és egyszerre hány fővel, az a járványügyi helyzet miatt még kérdéses ugyan, de jó eséllyel idén sem úszod meg, hogy olyanokkal is időt tölts, akiket szíved szerint egész évben elkerülnél. Mivel az ünnep nemcsak a pénztárcádnak jelent megterhelést, hanem gyakran a mentális egészségednek is, így érdemes minél több eszközt elsajátítanod, amivel minimalizálni tudod a stresszt és a felesleges konfliktusokat.
A karácsony elvileg a szeretetről szól és arról, hogy végre együtt a család. Pont ez az együttlét sodor elénk néha olyan szituációkat, amik veszélyeztetik a karácsonyi békét és szeretetet.
A nagyszülőknek nagy és fontos szerepük van az unokák életében, amit a legtöbben szeretnénk is érvényesíteni. De mit lehet tenni, ha a mi elveinket és kéréseinket kritizálva és azokat minden esetben felülbírálva felügyelnek a gyerekeinkre, amivel akár egészségügyi károkat vagy lelki sérülést is okozhatnak nekik? A határokat nekünk kell meghúznunk.
Az óvodás korú gyerekek gyakran éreznek szerelemhez hasonló érzést egyik szülőjük iránt, ami miatt a másikkal szemben elutasítóvá válnak. Ezt nevezzük az ödipális konfliktus időszakának. Megjelenése teljesen természetes, azonban ha rosszul értelmezzük, az negatív hatással lehet a gyerekkel való kapcsolatunkra.
A „united front”, azaz a szülői oldalról érkező egyetértés valóban tiszta kereteket biztosíthat a gyerek számára, de csakis akkor, ha őszinte. Az őszinteségünk hiánya ugyanis, akárcsak a szülők közötti állandó veszekedés, a gyerekben bizonytalanságot kelt.
A párkapcsolatok dinamikáját és a felnőttkori kötődési stílusokat vizsgáló olasz kutatócsoport meglátása szerint nem pusztán a korai szülő-gyermek viszonyban kell keresni a vissza-visszatérő párkapcsolati problémák gyökerét.
Akár fiúról, akár lányról van szó, legyen konfliktuskerülő vagy épp vezéregyéniség, bármelyik gyerekkel előfordulhat, hogy fizikai bántalmazást szenved el társaitól. Szülőként igen nehéz helyzetbe kerülünk: visszaüssön, vagy ne üssön vissza?
Ha nem vagyunk tudatában káros párkapcsolati hiedelmeinknek, nagyobb eséllyel ismételjük meg azokat a viselkedésmódokat, amelyek korábbi társas kapcsolatainkban is a sikeres interakciók és a boldogság útjában álltak.
Sarah és Yusra Mardini szír úszó testvérek órákon át húztak egy menekültekkel teli csónakot a tengeren, majd Magyarországon át Németországba jutottak és új életet kezdtek.
Lehet, hogy egy csomó dologban hasonlítunk, sok közös vonásunk vagy érdeklődési körünk van a partnerünkkel, de ez nem jelenti azt, hogy mindenről ugyanúgy gondolkodunk és mindenben megegyezik a véleményünk. És ez így is van rendjén.
