karantén 2 - Dívány

Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést?

A karácsony ünneplése nem véletlenül olyan fontos számunkra: a hagyományok évről évre történő ismétlődése, a családi összetartás biztonságérzetet ad. Pont ez az, amit az utóbbi hónapokban annyira nélkülözünk. Sokan úgy próbálják visszaszerezni, hogy akármi is történjen, tökéletes karácsonyt szerveznek maguknak – és természetesen a gyereknek. No de jó-e erre ráfeszülni?

A 21. század betegsége – legalábbis eddig – a koronavírus. Küzdünk ellene, és ez leköti a mindennapjainkat, és szinte el is felejtjük a korábbi századok veszedelmes járványait. Akkoriban is hősies küzdelem folyt a betegségek visszaszorításáért, a betegek elkülönítéséért. Pont ez volt az, ami nem tetszett Tífuszos Marynek.

A több mint egy éve tartó lezárások alaposan megcibálták az idegeinket. S még mindig nem látjuk pontosan, mikor lesz vége, milyen hatása lesz az óvodák, iskolák kinyitásának. A legtöbbünkből a legrosszabbat hozta ki a feszültség, az összezártság, a bizonytalanság. Igen, anyaként is. Akkor miért kellene ezzel dicsekedni?

Amikor ez a cikk íródik, még nem értük el a harmadik hullám csúcsát, de már átbillentünk az évfordulón. Azon az évfordulón, amely azt tartja nyilván, hogy mikor érkezett meg a vírus, és nem sokra rá a „karantén” is Magyarországra. 2020-ban március 16-án állt át az ország a digitális oktatásra, vagyis több mint egy éve élünk egy olyan világban, melyet korábban szinte elképzelhetetlennek tartottunk.

Számos nagyszülő fogja úgy tölteni az ünnepeket, hogy nem láthatja személyesen az unokáit és a gyerekeit, miközben pedig a legkevésbé karácsonykor akarnánk magukra hagyni a szeretteinket. A személyes érintkezések talán akadályozva vannak, a kreativitásunk, a fantáziánk és nem utolsósorban az alkalmazkodóképességünk viszont mindezeken felülemelkedhet. Módosíthatjuk a régi szokásokat, és kitalálhatunk újakat is.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közel négyszáz család megkérdezésével felmérte, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okozott az általános iskolás gyerekek életében.

Okosvibrátorok, arcmozgató applikációk, kétértelmű emotikonok. Hogyan hat az életünkre a dinamikus fejlődésben lévő technológia? Elidegenít, vagy inkább közelebb hoz minket egymáshoz? Ezeket a kérdéseket járja körül Mécs Anna második, Kapcsolati hiba című ötletgazdag novelláskötete, amely sosem lehetne ennél aktuálisabb. A könyv klasszikus újításairól beszélgettünk a Margó-díjas szerzővel, aki azt is elárulta, hogyan kerülte el, hogy ő legyen a lány, aki felnövéstörténetekről ír.

A nyárral együtt eljött a nyári szünet is – idén azonban nagy valószínűséggel minden másképp lesz, mint ahogy elterveztük. Sok nyári tábor, fesztivál és program marad el a következő hónapokban, így nemcsak a saját, de a gyerekeink nyarát is újra kell tervezni.

Csak egy kis kreatív rugalmasság kell ahhoz, hogy szűk helyen is jól átmozgasd a tested. Mutatjuk, mi mindent kezdhetsz magaddal a négy fal között – tespedés helyett.

A szülők 56 százaléka sokat tanult az elmúlt időszak kríziséből, de 81 százalékuk aggódik amiatt, hogy a gyerekek eltávolodtak a barátaiktól.

Mi történik akkor, ha az egész világot foglalkoztató kihívások megoldásában a gyerekek is részt vehetnek? Fantasztikus ötletek születnek gyerekektől gyerekeknek, egy új kezdeményezés keretein belül pedig felnőttek segítenek nekik megvalósítani a legjobb elképzeléseket.