Kisgyermekkel a járvány: „Legszívesebben beadnánk orrfolyósan is az oviba”

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások fenekestül felforgatták a kisgyermekes családok életét: két év távlatából így emlékszünk vissza mindarra, amit megéltünk, és aminek máig sincs még vége.

Az új koronavírusról két évvel ezelőtt már tudtuk, hogy elkerülhetetlenül meg fog érkezni Magyarországra is, majd onnantól kezdve, hogy március elején két behurcolt esetet is találtak hazánkban, minden felgyorsult. Március közepére a kisgyermekes családok hirtelen lehetetlen helyzetben találták magukat: az óvodák és az iskolák is bezártak – ekkor még nem tudtuk, hogy a teljes nevelési, illetve tanévre –, utóbbiak digitális oktatásra álltak át. Munka, gyermekfelügyelet, a nagyszülők egészségének védelme és legalább elég jó szülőség: tulajdonképpen máig sem keveredtünk ki ebből a Bermuda-rengetegszögből.

Munka kisgyermekkel, otthonról

Amikor az intézménybezárások ideje elérkezett, az gyakorlatilag azonnali egzisztenciális katasztrófahelyzetet alakított ki azokban a családokban, ahol egyik szülő sem tudta megoldani a távolból végzett munka lehetőségét. Egy BKV-sofőr, egy bolti eladó, egy futár nem élvezheti a home office segítségét: hirtelen meg kellett oldani azt, hogy az állás is megmaradjon, és a gyermekekre is legyen, aki vigyáz. 

Nagyon sok család ezt nem tudta másképp megoldani, mint a nagyszülők bevonásával, miközben mindenhonnan – jogosan – a „maradj otthon!” üzenetét hallotta.

Innentől kezdve tulajdonképpen bő egy éven át, az oltásoknak legalább az idősek számára elérhetővé válásáig folyamatos erkölcsi dilemma volt, mennyi kockázatot merhet vállalni egy család, ha nem oldható meg másként az, hogy a gyerek ne maradjon egyedül otthon.

A koronavírus-járvány alatt a kisgyermekek is kivették részüket a szülő munkájából
Fotó: katleho Seisa / Getty Images Hungary

Aki végezhetett munkát otthonából, az sem járt sokkal jobban. Nem teszem fel a kérdést, hogy hányan próbáltatok szellemi produktumot létrehozni óvodások ricsaja közben, mert tudom, hogy sokan – a kicsik boldogok voltak otthon a szülőkkel, attól azonban kevésbé, hogy anya, apa, vagy mindketten ingerülten kopognak a billentyűzeten, és megpróbálják őket kizárni a konferenciahívásokból. 2017-ben mind nagyon jól szórakoztunk Robert Kellyn, akinek totyogó gyermeke egy bébikompban rontott be élő BBC-interjúja kellős közepén, hogy pillanatokon belül kövesse őt a gyermek édesanyja, aki félig letolt nadrággal érkezett az illemhelyiségből. Ahogyan a The Verge írta: négy év múlva már mindannyian Kelly, a neten „BBC-apuka” névre keresztelt, mémmé vált szakértő sorsára jutottunk. Meeting közben töröltük ki a gyerekek fenekét, akik üvöltve követelték jussukat: a minőségi időt.

A járvány „szépségei”

A gyerekek reakciói persze teljesen érthetők: ők a játszótereken szerették volna élvezni a bimbódzó tavaszt, de a játszótereket lezárták, és egyébként is kevesen értették, hogy pontosan mit takar a kijárási korlátozás ezekben az időkben. Ha valaki végre kijutott gyermekeivel a szabadba, könnyen érhették olyan atrocitások, mint amilyen engem is: sétányon motorozó gyermekeim hangját hallva egy ablakból rikácsoló és obszcén szavak kíséretében akartak minket hazazavarni, hiszen kijárási tilalom (sic!) van.

A gyerekeket ekkor ráadásul kis vírus-szuperterjesztő Covid-reaktorokként látta a közvélemény,

jobb volt őket minden embertől távol tartani, hacsak nem nagyon vastag a bőrünk, és stabil az idegrendszerünk. Ezekben az időkben pedig stabil idegrendszerű szülővel én nem nagyon tudtam beszélni.

A koronavírus távol tart attól, akit szeretsz

Ahogy aztán telt-múlt az idő, egyre nehezebbé vált a távolságot tartani. Egy óvodás vagy még nála is kisebb gyermek életében egy hónap annyi, mint neked vagy nekem egy évtized, a nagymamák és a nagypapák épp úgy hiányoztak nekik, mint ők nagyszüleiknek. Bár az első hullám fertőzésszámai még nevetségesen alacsonyak voltak ahhoz képest, amihez mostanra hozzászoktunk, oltatlanul nagyon sokan nem mertünk találkozni a családdal egészen 2020 nyaráig. Ez pedig senkinek sem volt igazán jó, ugyanakkor nem volt más választás, ha védeni akartuk az időseket. A helyzet frusztrálta a fáradt szülőt, az unokáját hiányoló nagyszülőt, a családjára vágyó gyereket.

Ez még mostanra sem lett egészen egyszerű: a megváltóként várt oltás ugyanis nem tudja garantálni, hogy nem kapjuk el a vírust, legnagyobb csalódásunkra. Most tehát tovább mérlegelhetünk a találkozások előtt: kinek hány oltása van, mikor kapta, mikor esett át a víruson, az vajon melyik törzs volt, és a többi. 

De nem lehet éveket kitörölni emberéletekből: sok olyan család van, ahol a kimaradt találkozások már örökre elmaradnak.

A kisgyermekes családok és a nagyik Coviddal való együttélése már megkezdődött, mert nem várhatunk egy harmadik évet is arra, hogy most már aztán tényleg teljesen biztonságos legyen – a következő variánsig, legalábbis.

A nagyszülők hiánya nehezen feloldható
Fotó: Coroimage / Getty Images Hungary

Ez sosem ér véget?

Aztán végre megnyitottak az óvodák, és jöttek a náthás ovisok. Már a legkisebb tünet esetén otthon kellene tartanunk őket, de ennyi szabadsága, táppénze és türelmes munkáltatója senkinek nincs, így ismét úgy érezzük, 2020 tavaszába fagytunk, örök időkre ott ragadtunk, otthon ülünk, máshogy hívjuk az egészet, de tulajdonképpen ugyanarról van szó. Nem merjük áthívni a mamát vagy a papát, a meetingek mennek tovább, a gyerek még mindig játszani akar, már megint náthás, most itthon vagyunk tíz napot, utána bemegy ötöt, aztán megint kezdődik elölről. Legszívesebben beadnánk orrfolyósan is, mert halljuk az öltözőben mások köhögését, aztán vagy sikerül tartanunk magunkat, vagy nem, és reméljük, hogy az óvónő nem szól.

Naponta érkeznek a „fertőzöttségi tájékoztatás” tárgymezejű levelek az óvodából, én már csak azt ellenőrzöm, melyik csoportról van szó, kell-e aggódnom a karantén miatt.

Az ötéves beoltva, de van egy kiscsoportosom is, szóval biztos nem úsznánk meg a dolgot.

Persze valójában más is minden. Három, négy oltással tervezhetjük a vakációt szinte akárhová, a játszóterek teli vannak, és ha úgy gondoljuk, akár színházba is beülhetünk a gyerekekkel. De közben folyamatosan Damoklész kardjaként lebeg felettünk a karantén, a pozitív teszt, az intézménybezárás, és félthetjük szeretteinket, hisz minden családban él legalább egy idős, beteg ember. A koronavírus-kihívás még mindig nem ért véget, és nincs szülő, aki ne unná.  

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.