fénykép 4 - Dívány

Az 1956-os forradalom egyik ikonikussá vált fényképén egy bekötött arcú, vöröskeresztes karszalagot viselő fiatal lány karol át egy dobtáras géppisztollyal a kezében, arcán vagány mosollyal a lencsébe pillantó „pesti srácot”. A pár mögött a felzendült Múzeum körút jellegzetes platánfái láthatóak. A fotó a Paris Match a budapesti eseményekről szóló riportsorozatának nyitóképe lett, később pedig más nyugati lapok is átvették, a rajta szereplő alakok világhírűvé váltak – kilétükre azonban csak fél évszázaddal később derült sor.

Mindenki ismeri a legendás fotót, amelyen egy New York-i felhőkarcoló építésén dolgozó munkások egy szabadon álló gerendán fogyasztják vidáman az ebédjüket, mit sem törődve az alattuk elterülő félelmetes mélységgel. De vajon ki és milyen célból készítette a világ egyik leghíresebb fényképét, tényleg spontán pillanatot örökített meg, és tényleg olyan magasan ültek a képen szereplő alakok?

Előfordult már veled, hogy épp nem jóllakva ültél le a közösségi oldalakat böngészni? Ha követsz legalább egyvalakit, aki gusztusos kajafotókat oszt meg, tudod, milyen gyorsan farkaséhessé válsz a látványtól.

A magzatok méhen belül történő műtéte hatalmas adománya az orvostudománynak. Számtalan rendellenességet lehet helyrehozni segítségével, ráadásul egy kicsit beleshetünk a babák méhen belüli életének mindennapjaiba is.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2020-ban is rengeteg izgalmas történetet igyekeztünk elhozni nektek. Jártunk tanyán, levendulafesztiválon, a Hungaroringen. Voltunk újlipótvárosi háztetőn, rizsföldön, néptelen metrókocsiban, fine dining étteremben és egy többszörösen kitüntetett vitéz nappalijában is, hogy aztán összefoglaljuk nektek mindazt, amit tapasztaltunk, azokat a gondolatokat, nézőpontokat, amelyeket megismerhettünk.

„Nem szerencsés azzal az elhatározással indítani egy írói feladatot, hogy már megint rettenetesen vissza van esve az emlékezetpolitika, tenni kéne valamit. Ez így nem működik, ez tanmese” – vallja Závada Pál, aki úgy képes megmutatni a budaörsi németek több mint két évszázados, azóta gyakran elhallgatott-elferdített történetét, hogy az olvasó sok mindent megtud, mégsem érzi egy pillanatig sem didaktikusnak a szöveget. Ez nem véletlen, hiszen nem szokványos fotóskönyv a Wanderer. Miben lelte különös örömét a szerzője, miközben dolgozott rajta? Humorra való nyitottságról, botcsinálta krónikásokról és óriási táskamagnetofonokról beszélgettünk a Kossuth- és József Attila-díjas íróval.

A kriminalisztikában használt arcrekonstrukciós eljárások egészen új távlatokat nyitottak a történelem iránt érdeklődőknek is: a maradványok alapján sokkal pontosabb meg tudjuk rajzolni, vajon hogy nézhetett ki életében Nagy Sándor vagy I. Erzsébet királynő.

2001. szeptember 11-én megváltozott a világ. Az al-Káida terrorszervezet összehangolt támadása során eltérített több utasszállító repülőgépet, majd a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, illetve a Pentagon arlingtoni épületébe kényszerítette őket. A tornyok és más épületek is összeomlottak, maguk alá temetve az ott dolgozókat. Az egyik túlélő, Marcy Borders fényképe az egész világsajtót bejárta.

Mátyássy Jónás fotográfusként egyike a legtehetségesebb fiatal művészeknek. Két fiútestvérével – Mátyássy Bence színész, Mátyássy Áron Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró – alkotja Magyarország kreatív trióját.

Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmánya túlzás nélkül felforgatta az egész emberiség életét. 1839-ben megszületett a fényképészet, és egy sor korabeli furcsaságot hozott magával.

A fényképezés feltalálása nemcsak a vizuális ábrázolást változtatta meg a 19. században, de az élelmes csalóknak is új lehetőséget jelentett a pénzszerzésre. A főleg az Egyesült Államokban divatossá vált szellemfotózás bizonyítja, mennyire könnyen csapták be áldozataikat a szélhámos fényképészek.

Egy tűzeset, egy bámészkodó család, egy hobbifotós apa és egy jól elkapott pillanat – ennyi elég, hogy valaki mémmé váljon.