Ebéd a magasban – egy legendás fénykép háttere

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindenki ismeri a legendás fotót, amelyen egy New York-i felhőkarcoló építésén dolgozó munkások egy szabadon álló gerendán fogyasztják vidáman az ebédjüket, mit sem törődve az alattuk elterülő félelmetes mélységgel. De vajon ki és milyen célból készítette a világ egyik leghíresebb fényképét, tényleg spontán pillanatot örökített meg, és tényleg olyan magasan ültek a képen szereplő alakok?

Az Ebéd a felhőkarcoló tetején vagy Ebéd a magasban című híres fénykép – melyet idehaza is gyakran láthatunk például gyorséttermek, kávézók belső tereiben kifüggesztve – eredetileg a New York Herald Tribune vasárnapi mellékletében jelent meg 1932. október 2-án, és a manhattani 41. utcában található Rockefeller Központ építése közben készült, a leendő felhőkarcoló 69. emeletén, vagyis kb. 260 méter magasságban.

A fényképen tényleg az építkezésen dolgozó vasas munkások láthatók, a fotótörténészek szerint azonban a spontánnak tűnő, felhőtlen jelenet – az ebédelők vidáman trécselnek egymással, kávéznak, az egyik munkás meggyújtja társa szájában a cigarettát – megrendezett, a kép kedvéért lett kitalálva és eljátszatva. A fotó valószínűleg a Rockefeller Társaság megbízásából született, akik reklámozni szerették volna épülő felhőkarcolójukat, és a híressé vált fénykép mellett több másik is készült ugyanezen a napon, ugyanebből a célból, az egyik például egy gerendán megpihenő munkást ábrázol.

Egyesek még arra is gyanakodtak, talán manipulált fotóról lehet szó, a munkások pedig valójában sohasem kockáztatták az életüket a jól elkapott kép kedvéért. A szakértői vizsgálatok azonban úgy találták, hogy ugyan a jelenet megrendezett, a szereplők minden bizonnyal tényleg 260 méter magasan üldögéltek a készítésekor.

A magasban ebédelő munkásokat lencsevégre kapó személy kilétét évtizedekig homály fedte, a lapban ugyanis „név nélküli szerző” munkájaként jelent meg az alkotás. Az idők során számos ismert fotóművészt kapcsolatba hoztak a legendás fényképpel, a leggyakrabban Lewis Hine szociofotósnak tulajdonították a szerzőséget. 2003-ban azonban kiderült, hogy a valódi készítő Charles Clyde Ebbets, akinek munkái számos korabeli újságban, köztük a The New York Timesban is gyakran megjelentek akkoriban.

A fotón szereplő munkások kilétét szintén sokan próbálták megfejteni, az idők során pedig többen állították, hogy felismerték a képen rokonaikat. A tizenegyből nyolc személy kilétét sikerült bizonyítékokkal alátámasztva beazonosítani, többségük bevándorlóként dolgozott az Államokban. A bal oldalon látható férfi az Írországból érkezett Matty O’Shaughnessy, míg a cigarettáját meggyújtó alak a Baszkföldön született Natxo Ibargüen Moneta. Balról a harmadik figura Joseph Eckner névre hallgat, a negyedik Michael Breheny, az ötödik a svéd Albin Svensson, a hatodik Peter Rice, jobbról a harmadik pedig Joe Curtis.

A kép jobb oldalán a szlovák nemzetiségű Gustáv Popovič látható, aki a híres fotó egy példányát később hazapostázta feleségének, Máriának az üzenettel, miszerint „ne aggódj értem, mint láthatod, mindig van ital a kezemben”, utalva a vizespalackra, melyet baljában tart a képen.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.