fénykép 3 - Dívány

A fotográfiatörténet hajnalán sokakat elbűvölt a fantasztikus új találmány: Petőfi Sándor is szívesen ült modellt egy dagerrotípiához, ennek köszönhető, hogy a leghíresebb magyar költőről nemcsak festmények és rajzolt portrék, de fényképfelvétel is fennmaradt az utókor számára. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi fénnyel rajzolt arcmásáról?

Ki volt a legelső ember, akit valaha lencsevégre kaptak? A megtisztelő címen két férfi osztozik, akiknek személyazonossága rejtély, azonban mindketten Párizsban éltek, markánsan eltérő társadalmi osztályhoz tartoztak, és a fényképészet egyik legjelentősebb úttörőjének álltak modellt tudtukon kívül.

Nem is nézett gépe objektívjébe, amikor exponált a magyar születésű sajtófotós, Robert Capa, aki minden idők egyik leghíresebb háborús fotóját készítette. A szkeptikusok azonban évtizedek óta támadják a kép hitelességét. A fénnyel írt történelemben ezúttal A milicista halála.

Merészségével és kendőzetlen erotikusságával hódította meg a világot a híres kép, melyen a legnagyobb hollywoodi szexszimbólum, Marilyn Monroe rövidke fehér ruháját fellibbenti a metró szellőzőnyílásából kiáramló fuvallat: a fotó a tragikus sorsú filmcsillag egyik közkedvelt filmjének forgatásán készült, a színésznő férjét pedig igencsak felingerelte.

1914 karácsonyán csodával határos dolog történt a nyugati fronton: a német, brit és francia katonák előbújtak a lövészárkokból, és a háborút ideiglenesen beszüntetve közösen ünnepelték a szentestét, másnap pedig barátságos futballmérkőzést vívtak egymással. A karácsonyi tűzszünet valóban megtörtént, az eseménnyel kapcsolatos leghíresebb fénykép – amelyet manapság gyakran osztanak meg az interneten – azonban valójában nem ekkor készült.

Többször bejárta az internetet a fénykép, amelyen Richard Nixon, az Egyesült Államok 37. elnöke és Elvis Presley, a rock’n’roll legnagyobb szupersztárja joviálisan kezet szorítanak az ovális irodában. A fotóról sokan azt gondolják, Photoshoppal készült hamisítvány, pedig a különös esemény tényleg megtörtént.

A második világháború végét és a nácizmus felett aratott győzelmet jelképezi a híressé vált fénykép, amelyen a Vörös Hadsereg néhány katonája kitűzi a szovjet zászlót a Reichstag épületére az elfoglalt Berlin szívében – a fotó számtalan újságban, tankönyvben és egyéb helyen megjelent az elmúlt hetvenhat évben, de vajon mennyire hiteles pillanatot örökít meg, ki lehet a képen látható három férfi, és milyen fontos változtatást hajtott végre a képen utólag az alkotó?

Gyakran egy személy, olykor pedig egy tömeg fényképe ír történelmet, mai írásunkban viszont otthonunk, a Föld a főszereplő: a kék bolygó híres portréját – amint felemelkedik a Hold horizontján – a valaha készült legjelentősebb természetfotónak tartják, jogosan. A Földfelkelte névre keresztelt kép alapvetően változtatta meg a világunkról alkotott felfogást, bár nem ez volt az első, a Holdról készített fotó planétánkról, a NASA pedig egy jelentős csalást eszközölt a publikálás során.

Kevés fénykép futott be akkora karriert, mint az argentin születésű kubai gerillavezérről, Ernesto „Che” Guevaráról készült portré, amely kezdetben az ellenkultúra és a baloldali mozgalmak jelképe lett, később azonban a reklámipar és a popkultúra is felfedezte magának: vodkától farmernadrágon keresztül óvszerig szinte mindent hirdettek vele, számtalan mém, paródia és homage készült róla, sokan – köztük Diego Maradona – testükre tetováltatták a híres képet. De vajon milyen alkalomból, milyen célra és ki készítette a legendássá vált fotót?

Az egész világot megrázta a vietnámi buddhista szerzetes öngyilkosságát ábrázoló fénykép, melyen az elnyomás elleni tiltakozás jegyében saját magát felgyújtó férfi nyugodtan, meditálva ül a forgalmas utcán, miközben testét elemésztik a lángok. A döbbenetes felvétel Pulitzer-díjat hozott készítőjének, és alapjában befolyásolta a közvéleményt – de milyen történet áll a legendás fénykép hátterében?

Régóta terjed az interneten a híres fénykép, amelyen egy sokfős tömeg szalutál lelkesen a náciknak, egyetlen ember kivételével, aki nem hajlandó kart lendíteni, ezért karba tett kézzel mered maga elé – a fotót sokan az elnyomó eszmékkel szembeni passzív ellenállás egyik legszebb kifejeződésének tekintik, a kép mögött megbúvó tragikus történet pedig tökéletesen igazolja ezt. Ki volt a rejtélyes férfi, aki nem volt hajlandó behódolni a hitleri ideológiának?

A háború végét, a béke beköszöntét és az éveken át tartó vérontást követően végre fellélegző emberek örömét kevés fénykép volt képes olyan érzékletesen megörökíteni, mint a New York-i Times Square-en csókolózó matróz és ápolónő legendás fotója, amely Japán kapitulációjának napján, 1945. augusztus 14-én készült, és egy héttel később jelent meg a Life magazin hasábjain. De vajon kik szerepeltek a fotón, valódi csókról vagy beállított pózról volt szó, egyáltalán ismerték egymást a képen szereplők?