fénnyel írt történelem 4 - Dívány

A világ első, halottat ábrázoló képe lenne ez az 1840-ben készült felvétel? Nem egészen: ugyan nagyon úgy tűnik, mintha a fotón szereplő férfi a másvilágra távozott volna, valójában nagyon is élt a kép készítésekor. Jópofa átverésről van szó, amely a maga módján beírta magát a fotográfia történetébe – alkotója, Hippolyte Bayard nemcsak az első hamisított fényképet, de az első (fél)aktfotót is magáénak tudhatja.

Terjed az interneten egy fénykép, melyen – állítólag – a fiatal Adolf Hitler látható, amint egy nagy tömeg közepén ünnepli az első világháború 1914-es kitörését. A fotó számos történelmi témájú és a náci vezérrel foglalkozó könyvben is szerepel, alaposabb vizsgálatok azonban gyanúra adnak okot, miszerint csalással állunk szemben – mi lehet az igazság?

A Kitörő öröm címet adta szerzője a Pulitzer-díjas képnek, amely egy hosszú hadifogságból hazatérő amerikai katonát ábrázol, amint a repülőtéren újra látja családját – a vietnámi háború egyik leghíresebb fotójaként híressé vált felvétel hátterében azonban sokkal szomorúbb történet húzódik meg, az örömteli mosoly családi drámát rejt.

Egy hónappal az 1956-os forradalom vérbe fojtása után a magyarok és a szovjetek ismét farkasszemet néztek egymással, a budapesti utcák helyett ezúttal a világ túlsó felén, Ausztráliában, a medencében. A melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője a sportág történetének legvéresebb összecsapásává fajult, a medencéből elsétáló, vérző fejű Zádor Ervinről készült fotó pedig bejárta a világsajtót.

Régóta terjedt az interneten egy régi, fekete-fehér fénykép, melyen két ember egy repülőgép tetején állva teniszezik több ezer méter magasban. A hajmeresztő felvétel hitelességét sokan megkérdőjelezték, csalással, képmanipulációval vádolva a fotó készítőjét vagy terjesztőit – utánajártunk, mi az igazság, kik láthatók a képen, és tényleg lehetséges-e teniszmeccset játszani a levegőben?

Az interneten évek óta kitartóan terjed egy régi fekete-fehér fotó – sőt, több hasonló felvétel –, melyen egy, a mai szépségideáloknak radikálisan ellentmondó külsővel rendelkező közel-keleti hölgy látható. A kerekded idomokkal megáldott és dús bajuszt viselő asszony a szöveg szerint az iráni „Qajar hercegnő”, akit az 1900-as évek elején hazája legszebb nőjének tartottak, és 13 férfi lett öngyilkos, amiért nem viszonozta szerelmüket – de tényleg valós a történet, és csakugyan egy gyönyörűnek tartott hercegnő látható a képen?

Az interneten is gyakran felbukkan, de plakátokon, sőt, lemezborítókon is találkozhatunk a különös, igencsak nyomasztó és posztapokaliptikusnak tűnő fényképpel, melyen egy csoport egyenruhás gyerek és néhány felnőtt kísérőjük gázmaszkkal elfedett arccal néz a fényképező lencséjébe. A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

A múlt héten elhunyt II. Erzsébet királynő hét évtizedes uralkodása alatt fényképek ezrein szerepelt, melyek közül számos kötődik fontos történelmi pillanatokhoz, sorozatunk jelen írása tárgyául viszont egy kevésbé ismert, de annál bizarrabb felvételt választottunk, melyen a brit uralkodó és férje, Fülöp edinburghi herceg a néhai román diktátor, Nicolae Ceaușescu és neje, Elena társaságában látható. Miért fogadta a királynő a hírhedt, véreskezű diktátorpárt, és milyen galibákat okozott a Buckingham-palotában a „Kárpátok géniuszának” ott-tartózkodása?

A 20. századi magyar történelem talán egyik leghírhedtebb képe az a fotó, melyen Magyarország kormányzója, Horthy Miklós a náci Németország vezére, Adolf Hitler társaságában autózik mosolyogva egy nyitott tetejű luxuskocsi hátsó ülésén – a felvételt szinte mindenki ismeri, de kevesen tudják, mikor, hol és milyen alkalomból készült; mai írásunkban ennek jártunk utána.

Fénnyel írt történelem sorozatunkban ezúttal a könnyűzene történetének egyik legismertebb és legtöbbet idézett fotóját vizsgáljuk meg kicsit közelebbről: a posztereken, pólókon és megannyi más helyen látható ikonikus képen a countryvilágsztár Johnny Cash gitárral a nyakában, dühös arccal középső ujját mutatva beint a fényképező objektívjének. De vajon miért vetemedett ilyesmire a botrányokkal tarkított életű zenész, kire haragudhatott meg ennyire?

Az 1980-as évi Pulitzer-díjak kiosztásakor korábban sohasem látott, meglepő dolog történt: a legjobb riportfotónak járó elismerést a zsűri ismeretlen szerzőnek ítélte oda, mely döntésnek jelentős oka volt. A nyertes felvétel egy iráni tömeges kivégzést ábrázolt, nyíltan leleplezve Khomeini ajatollah rendszerének kegyetlenségét, szerzője pedig a lehetséges megtorlástól tartva nem vállalhatta személyazonosságát – kilétére csak évtizedekkel később, alapos nyomozásnak köszönhetően derült fény.

Olykor egyetlen emberi alakról vagy arcról készült portré is képes kifejezni egy teljes történelmi korszakot vagy szituációt: ezek közé tartozik az amerikai szociofotózás úttörőjének megrendítő felvétele egy hajléktalan asszonyról és gyermekeiről, amely nemcsak az 1930-as évek gazdasági világválságának megtestesítőjévé, de a világ egyik legtöbbet idézett fotójává is vált. A képen szereplő nő – akinek kiléte évtizedekig rejtély maradt – azonban sohasem profitált a hírnévből, sőt, inkább átkozta azt.