Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Terjed az interneten egy fénykép, melyen – állítólag – a fiatal Adolf Hitler látható, amint egy nagy tömeg közepén ünnepli az első világháború 1914-es kitörését. A fotó számos történelmi témájú és a náci vezérrel foglalkozó könyvben is szerepel, alaposabb vizsgálatok azonban gyanúra adnak okot, miszerint csalással állunk szemben – mi lehet az igazság?
A kérdéses fénykép 1914. augusztus 2-án készült a müncheni Odeonsplatzon, ahol jelentős tömeg gyűlt össze, hogy az egy nappal korábban kelt, oroszoknak küldött német hadüzenet tényét ünnepeljék. A helyszínen tartózkodott Heinrich Hoffmann fotós, aki 6 képet lőtt az eseményről, melyek közül csak egyet publikált a sajtó; egy másikat jóval később, 1930-ban leközölt a náci párt hetilapja, az Illustrierter Beobachter (Képes Figyelő), azonban a két kép közül egyik sem az volt, melyen – állítólag – a későbbi Führer is szerepel.
Véletlenül került elő a híres-hírhedt kép
A tömegben Hitlert is ábrázoló fénykép először 1932. március 12-én, szintén az Illustrierer Beobachter hasábjain látott napvilágot, az egy nappal később tartott államfőválasztásokra időzítve, melyen a náci párt vezetője is ringbe szállt a hatalomért. A fotó képaláírása szerint „Adolf Hitler, a német hazafi örömtől ragyogó szemekkel áll a tömeg közepén, a német himnuszt hallgatva”.
Hoffmann, aki a kezdetektől lelkes támogatója volt a nemzetiszocialista eszmének, és később Hitler személyes fotósává avanzsált, hivatalos magyarázata szerint a náci vezér 1929-ben portréfotózásra érkezett a műtermébe, amikor véletlenül megpillantotta az 1914-ben lőtt képek néhány példányát. „Én is ott voltam abban a tömegben – lelkendezett Hitler –, ha alaposabban megnézed a fotókat, biztosan megtalálsz rajtuk.” Hoffmann így is tett, és csodák csodájára hamar fel is fedezte ügyfelét az egyik képen, melyet az Illustrierter Beobachter többször is újraközölt, és számos náci propagandakiadványba, könyvbe is beszerkesztették.
Hitler nem is így nézett ki 1914-ben
A fotótörténészek azonban kétségbe vonják a fényképész szavait, többségük úgy gondolja, Hoffmann csalt, fotómanipulációval tette rá Hitler arcát a híres-hírhedt képre – a gyanúra számos körülmény ad okot. Először is, Hitler csak a világháború után kezdte viselni híressé vált bajuszstílusát és frizuráját, 1914-ben még mindkét oldalt sűrű, kackiás bajuszt hordott, és haját is máshogyan fésülte, a Mein Kampfban közölt visszaemlékezéseiben pedig egy szóval sem említi, hogy kint lett volna az augusztus 2-i tömegmegmozduláson, holott igazán balgaság lenne részéről kihagyni egy ilyen tényt.
Szintén gyanús, hogy a fotó eredeti negatívja rejtélyesen eltűnt és sohasem került elő, ugyanakkor kutatók Hoffmann archívumában rátaláltak a kép egy alternatív verziójára, melyen Hitler haja kicsit másképp áll, néhány tincs furcsa módon előrehajlik a Führer bal szemére. Az eseményről készült, más fotósok által lőtt felvételeket szintén hiába vizsgálták át a történészek, egyiken sem sikerült rábukkanni Hitler alakjára a tömegben. Végezetül kérdés, ha Hoffmann már 1929-ben rálelt a Hitlert ábrázoló fotóra, egy évvel később miért nem azt, miért egy másik képet közölt az egykori tömegeseményről a náci párt lapja.
Propagandacélok miatt volt szükség a hamis fotóra
A történészek úgy gondolják, a retusált képre az említett 1932-es államfőválasztás miatt volt szüksége a náciknak, politikai ellenfelei ugyanis azzal vádolták az önmagát német hazafinak kikiáltó Hitlert, hogy szándékosan kiszuperáltatta magát az osztrák–magyar hadseregből, nehogy harcolnia kelljen a fronton. A megmásított kép ennek ellenkezőjét „bizonyította”, vagyis azt, hogy Hitler lelkesen üdvözölte a háborút – a náci vezér egyébként másnap, augusztus 3-án valóban kérvényt intézett a müncheni hatóságokhoz, osztrák állampolgársága dacára engedjék őt bevonulni a bajor hadseregbe. Kérését helyben hagyták, ennek azonban nem lelkes hazafisága, hanem valószínűleg adminisztrációs hiba volt az oka, a hivatalnokok ugyanis nem igazán nézték az önként bevonulók állampolgárságát, inkább kérdés nélkül lepecsételték jelentkezésüket.
Miközben a szovjet cenzorok gyakran eltüntettek személyeket fényképekről, a nácik – legalábbis ebben az esetben – propagandacéllal „odavarázsoltak” egy alakot egy olyan képre, ahol valójában semmi keresnivalója nem volt.
