fénnyel írt történelem 2 - Dívány

Az atombomba felfedezésével a világ szembesült vele, hogy akár egyetlen rossz gombnyomással véget érhet az emberi civilizáció − a hidegháború időszakában azonban nemcsak rettegést, de nagy kíváncsiságot is szült a minden addiginál pusztítóbb új fegyver. Amerikában az 1950-es években fellendült az atombomba-turizmus, melynek részben a bűn városa, Las Vegas is köszönheti felemelkedését.

A párbajozásról a legtöbbünknek 18–19. századi kalandos és romantikus történetek jutnak eszünkbe, aligha gondolná valaki, hogy az utolsó hivatalos párbajra Európában – melyet stílszerűen kardokkal vívtak – alig több mint ötven évvel ezelőtt, a hippik, a rockzene és az űrverseny időszakában került sor. De min veszett össze annyira két francia politikus 1967-ben, hogy ezzel az ősi módszerrel kívántak elégtételt venni egymáson?

Az 1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjjelen a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – támadást indítottak Csehszlovákia ellen, hogy tankokkal fojtsák el a reformpárti Alexander Dubček főtitkár „emberarcú szocializmust” megcélzó programját. Az invázióról készült, világszerte híressé vált fényképeket titokban csempészték Nyugatra, készítőjük személyazonosságát sokáig elhallgatták.

Benito Mussolini, Olaszország fasiszta diktátora egy ló nyergére pattanva sziklaszilárd arccal jobbjában az égnek emeli az iszlám kardját. Az olasz uralom alatt lévő Líbiában készült bizarr, ugyanakkor rendkívül kifejező fotó jól érzékelteti a diktátorok nagyzolási mániáját, a szemfülesek pedig jókora csalás nyomait is felfedezhetik rajta. De hogyan került Mussolini abba a bizonyos nyeregbe, és mit módosítottak a képen?

A 19. században még teljesen elfogadottnak számított, hogy – akár 14 éven aluli – gyerekek naphosszat gyárakban, bányákban dolgoztak a felnőttekkel együtt, a múlt század első felében azonban elkezdődött a gyerekmunka fokozatos visszaszorítása a nyugati világban. Az Egyesült Államokban egy híressé, hírhedtté vált fotó is hozzájárult, hogy a döntéshozók véleménye megváltozzon a kérdésben; a képen szereplő lány sorsa ugyanakkor sohasem fordult jóra.

Az Egyesült Államok menekültpolitikája hosszú évtizedek óta viták tárgya, ahogyan a közeli kommunista szigetországgal, Kubával való viszony is gyakran élesedett komolyabb konfliktussá az elmúlt hat évtizedben. Az ezredforduló környékének legvitásabb ügye egy hatéves kisfiú kapcsán robbant ki; a kis Eliánról készült Pulitzer-díjas fotó alaposan megosztotta a közvéleményt.

1954. április 2. reggelén John Gaunt, a Los Angeles Times fotóriportere tengerparti háza teraszán heverészett, amikor váratlanul kiáltásokat hallott. Azonnal felkapta a fényképezőjét, és az elkeseredett hangok nyomába eredt – nem is sejtette, hogy durva családi tragédia szemtanúja, nem sokkal később pedig a Pulitzer-díj tulajdonosa lesz.

A globális klímaváltozás címerállatának bélyegezték a csontsoványra fogyott, haldokló jegesmedvét, melyet 2015-ben Norvégiában kaptak lencsevégre – a sokkoló fotó bejárta az internetet, és világszerte vitákat gerjesztett, ugyanakkor többen arra hívták fel a figyelmet, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni egyetlen fénykép alapján.

Gyakran feltűnik az interneten egy fotó, melyen két óriás termetű turbános alak fog közre egy idősebb férfit, aki alig a hasáig ér két hatalmas kísérőjének – a titokzatos kép vajon fotómanipuláció, vagy valamilyen optikai trükk segítségével készült, vagy a valóságot ábrázolja? Tényleg óriások éltek egykor India távoli vidékén? Hol és mikor született a kép? Ennek jártunk utána Fénnyel írt történelem sorozatunk mai cikkében.

Ünnep a fronton: 1945 húsvétvasárnapján két színes bőrű amerikai katona különleges húsvéti tojásokat – tüzérségi lövegeket – küldött a németeknek.

Úgy gondolod, az óraátállítás sok bajjal jár? Svédország sokkal nagyobb káoszt, kész katasztrófahelyzetet élt át, amikor 1967-ben egyetlen éjszaka alatt álltak át a jobb oldali közlekedésre. A H-napnak nevezett eseményt egy híressé vált fotó is megörökítette.

A fotózás történetében számos csókot megörökítettek már a fényképészek lencséi, azonban kevés hozott akkora elismerést szerzőjének, mint Rocco Morabito amerikai fotóriporter két férfi csókját ábrázoló felvétele. A Pulitzer-díjas kép különleges helyzetben készült, és erősen félreérthető, azonban egyáltalán nem szerelmes, hanem életmentő gesztust ábrázol.