Közlekedési káoszba fulladt, amikor a svédek egyetlen éjszaka alatt álltak át a jobb oldali közlekedésre

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Úgy gondolod, az óraátállítás sok bajjal jár? Svédország sokkal nagyobb káoszt, kész katasztrófahelyzetet élt át, amikor 1967-ben egyetlen éjszaka alatt álltak át a jobb oldali közlekedésre. A H-napnak nevezett eseményt egy híressé vált fotó is megörökítette.

Popdallal is népszerűsítették a jobb oldali közlekedést

Magyarország a második világháború idején, 1941-ben váltott az elavultnak számító bal oldaliról a ma is érvényben lévő jobb oldali közlekedésre, a svédek azonban az európai országok nagy többségéhez viszonyítva jócskán elodázták az autósávok felcserélését. A váltás ötlete többször is felvetődött, azonban mindannyiszor heves ellenállásba ütközött, 1955-ben egy népszavazáson például a lakosság 83 százaléka a megszokott, bal oldali közlekedés mellett állt ki.

Egy modell hölgy népszerűsíti a H-napot
Fotó: Keystone-France / Getty Images Hungary

1963-ban a svéd parlament mégis megszavazta a jobb oldali közlekedésre való átállást, melyre két okból voltak rákényszerülve: egyrészt addigra az összes szomszédos országban jobb oldali közlekedési rend volt érvényben, másrészt a svéd autók többsége balkormányos volt, ami gyakran karambolhoz vezetett a kétsávos országutakon. Megalakult az Állami Jobbra Tarts Bizottság elnevezésű kormányzati szerv, melynek feladata egy négyéves átfogó program kidolgozása volt; a hosszas előkészítő munka és országos információs kampány során a televízió, a rádió, iskolák és civil szervezetek is beszálltak az átálláshoz szükséges teendők népszerűsítésébe, bögréket és egyéb szuveníreket készítettek, sőt, még egy popsláger is született a témában.

Végül 1967. szeptember 3. vasárnap reggelét jelölték ki a jobb oldali közlekedésre való átállás időpontjaként, melyet a sajtóban Högertrafikomläggningennek (kb. „jobb oldali forgalom elterelése”), röviden Dagen H-nak, vagyis H-napnak kereszteltek el. A H-napot megelőzően országszerte felszerelték a megfordított közlekedéshez szükséges lámpákat, táblákat, majd a jeles vasárnapon hajnali 4 óra 50 perckor minden svéd járműnek kötelessége volt öt percre megállnia, amíg a kirendelt munkások leszedték a takaróponyvát az említett közlekedési lámpákról és táblákról. A következő öt percben – a forgalmasabb helyeken rendőrök irányítására – az autósoknak óvatosan át kellett hajtaniuk az út jobb oldalára, végül 5 órakor a rádióban visszaszámlálást követően bemondták, hogy Svédország átállt a jobb oldali közlekedésre.

Közlekedési káoszra ébredt az ország

A terv szerint mindez különösebb fennakadás nélkül történt volna, a valóság azonban természetesen felülírta az előzetes elképzeléseket: vasárnap reggel az ország teljes lakossága arra ébredt, hogy hirtelen minden megfordult, sokan azt sem tudták, merre induljanak el. A nagyvárosokban külön problémát jelentett a tömegközlekedés koordinálása, a villamosokat például ideiglenesen nem is indították útnak, helyettük buszra szállhattak az utasok. A buszok kérdése sem volt egyszerű, a H-napot megelőzően a kormány 8000 buszt alakított át, továbbá 1000 darab új, jobb oldali ajtós buszt vásároltak, a megmaradt bal ajtósokat pedig eladták Kenyának és Pakisztánnak. Szintén hatalmas költséget jelentett a svéd autók fényszóróinak átalakítása, amit a tulajdonosoknak kellett állnia.

A H-nap reggelén országszerte 125 közlekedési baleset történt, de szerencsére egyetlen halálos áldozatot sem követelt az átállás. A kialakult közlekedési káoszt kiválóan szemlélteti a híressé vált, Stockholm egyik forgalmas utcáján készült fotó, mely bejárta a világsajtót, és ma is gyakran felbukkan az interneten. Az átállást követő egy évben valóban csökkent a közúti balesetek száma, a pozitív változás azonban nem tartott sokáig, a második évben már ugyanannyi baleset történt, mint a H-napot megelőzően.

Egy évvel Svédország után Izland is átállt a jobb oldali közlekedésre, így Nagy-Britannia, Írország és Ciprus maradt az utolsó három ország Európában, ahol továbbra is bal oldali forgalom van érvényben; a világ egyéb pontjain, többek között Ausztrália, Új-Zéland és Japán maradtak továbbra is „balosak”. Szamoa 2009-ben fordított H-napot hajtott végre, a csendes-óceáni szigetország lakói a jobb oldali közlekedésről váltottak a bal oldalira.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.