Az 1960-as évek amerikai középiskolai diákmozgalmait sem a hatóságok, sem a szülők nem nézték jó szemmel. Olyakor a gimnazisták szülei értesítették a nyomozókat, hogy gyermekük veszélyes baloldali tárasaságba keveredett.
1966 nyarán a foci szülőhazája, Anglia adott otthont a világbajnokságnak – kisebb csodán múlott azonban, hogy a győztes a magasba emelhette a neki kijáró trófeát. A Jules Rimet-kupát néhány hónappal a VB előtt ismeretlen tettesek ellopták, és csak egy ügyes négylábú szimatának köszönhetjük, hogy végül megkerült.
Az 1960-as években világszerte tombolt a Beatle-mánia, a lemezboltok polcairól, a magazinokból, a tévé képernyőjéről és a mozivászonról is a liverpooli négyes tagjai mosolyogtak a közönségre. A Beatles népszerűsítésében és imázsuk kialakításában fontos szerep jutott egy felvidéki magyar származású fotóművésznek, Hoffmann Dezsőnek is, aki nemcsak a gombafejűekkel, de mások mellett Marilyn Monroe-val és Cliff Richarddal is dolgozott együtt, és több háborút is megjárt tudósítóként.
A berlini fal 28 éves fennállása alatt több százan kíséreltek meg – sikeresen vagy kevésbé sikeresen – átjutni Kelet-Berlinből a szabadságot jelentő nyugati oldalra. Egyesek kifejezetten kreatív megoldásokkal próbálták kicselezni a fegyveres őrséget: közülük is kiemelkedik leleményességével egy osztrák fiatalember, Heinz Meixner, aki barátnőjével és leendő anyósával szó szerint átgurult az ellenőrző sorompó alatt.
A párbajozásról a legtöbbünknek 18–19. századi kalandos és romantikus történetek jutnak eszünkbe, aligha gondolná valaki, hogy az utolsó hivatalos párbajra Európában – melyet stílszerűen kardokkal vívtak – alig több mint ötven évvel ezelőtt, a hippik, a rockzene és az űrverseny időszakában került sor. De min veszett össze annyira két francia politikus 1967-ben, hogy ezzel az ősi módszerrel kívántak elégtételt venni egymáson?
Az 1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjjelen a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – támadást indítottak Csehszlovákia ellen, hogy tankokkal fojtsák el a reformpárti Alexander Dubček főtitkár „emberarcú szocializmust” megcélzó programját. Az invázióról készült, világszerte híressé vált fényképeket titokban csempészték Nyugatra, készítőjük személyazonosságát sokáig elhallgatták.
Úgy gondolod, az óraátállítás sok bajjal jár? Svédország sokkal nagyobb káoszt, kész katasztrófahelyzetet élt át, amikor 1967-ben egyetlen éjszaka alatt álltak át a jobb oldali közlekedésre. A H-napnak nevezett eseményt egy híressé vált fotó is megörökítette.
Világrekordot sok mindenben lehet dönteni, akár a legképtelenebb dolgokban is – az 1960-as években egy ambiciózus londoni ír munkásember elhatározta, megdönti az élve eltemetés világcsúcsát, ezért több mint nyolc hetet töltött a föld alatt, egy koporsóba zárva.
1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy első emberként jutott el a világűrbe, ezzel egy csapásra a Szovjetunió globális szupersztárja lett: a jóképű, mosolygós űrhajóssal mindenki találkozni szeretett volna, köztük mi, magyarok is. A nagy eseményre alig több mint négy hónapot kellett várni: a világűr meghódítóját augusztusban több százezres fellelkesült tömeg fogadta Budapesten és az ország más pontjain is.
Az első valódi magyarországi stadionkoncerten hihetetlen tömeg, nyolcvanezer lelkes néző töltötte meg a Népstadiont – nem csoda, hiszen az „átkos” időszakában igen ritkán jutottak el nemzetközi hírű, nyugati előadók hazánkba, 1965 nyarán azonban a dzsessz egyik legnagyobb alakja, a legendás Louis Armstrong tette tiszteletét nálunk. Retró sorozatunkban elmeséljük, mi történt pontosan azon a varázslatos estén.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Akár éltél akkoriban, akár csak a történelemkönyvekből és szüleid, nagyszüleid elbeszéléseiből ismered, a néhai „átkos” rendszer emlékei máig velünk élnek. Nosztalgikus kvízünkben próbára teheted tudásodat, mennyire emlékszel vagy mennyit tudsz a Kádár-korszak történelméről és mindennapjairól.
