Van, aki ajándékba szánja, más a legjobb formáját akarja megörökíteni. A pszichológus szerint minden fotózás hátterében valamilyen szándék áll. Szakértővel beszélgettünk a lehetséges veszélyekről.
A 19. században még teljesen elfogadottnak számított, hogy – akár 14 éven aluli – gyerekek naphosszat gyárakban, bányákban dolgoztak a felnőttekkel együtt, a múlt század első felében azonban elkezdődött a gyerekmunka fokozatos visszaszorítása a nyugati világban. Az Egyesült Államokban egy híressé, hírhedtté vált fotó is hozzájárult, hogy a döntéshozók véleménye megváltozzon a kérdésben; a képen szereplő lány sorsa ugyanakkor sohasem fordult jóra.
Az Egyesült Államok menekültpolitikája hosszú évtizedek óta viták tárgya, ahogyan a közeli kommunista szigetországgal, Kubával való viszony is gyakran élesedett komolyabb konfliktussá az elmúlt hat évtizedben. Az ezredforduló környékének legvitásabb ügye egy hatéves kisfiú kapcsán robbant ki; a kis Eliánról készült Pulitzer-díjas fotó alaposan megosztotta a közvéleményt.
1954. április 2. reggelén John Gaunt, a Los Angeles Times fotóriportere tengerparti háza teraszán heverészett, amikor váratlanul kiáltásokat hallott. Azonnal felkapta a fényképezőjét, és az elkeseredett hangok nyomába eredt – nem is sejtette, hogy durva családi tragédia szemtanúja, nem sokkal később pedig a Pulitzer-díj tulajdonosa lesz.
Mondták már neked, hogy elképesztően hasonlítasz valakire? Például egy hírességre, vagy arra az emberre, aki az utca túloldalán sétál, de semmiféle rokoni szál nem fűz hozzá. Az is lehet, hogy van egy hasonmásod, akihez biológiailag semmi közöd, de bizonyos szögből vagy megvilágításban a kiköpött másod.
A globális klímaváltozás címerállatának bélyegezték a csontsoványra fogyott, haldokló jegesmedvét, melyet 2015-ben Norvégiában kaptak lencsevégre – a sokkoló fotó bejárta az internetet, és világszerte vitákat gerjesztett, ugyanakkor többen arra hívták fel a figyelmet, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni egyetlen fénykép alapján.
Gyakran feltűnik az interneten egy fotó, melyen két óriás termetű turbános alak fog közre egy idősebb férfit, aki alig a hasáig ér két hatalmas kísérőjének – a titokzatos kép vajon fotómanipuláció, vagy valamilyen optikai trükk segítségével készült, vagy a valóságot ábrázolja? Tényleg óriások éltek egykor India távoli vidékén? Hol és mikor született a kép? Ennek jártunk utána Fénnyel írt történelem sorozatunk mai cikkében.
A könyvkereskedőből lett világhírű fotográfus Eadweard Muybridge egy ló és egy tucatnyi fényképezőgép segítségével forradalmasította a fotózást és nyitott utat a mozi felfedezéséhez – mindeközben megölte hűtlen felesége szeretőjét.
A fotózás történetében számos csókot megörökítettek már a fényképészek lencséi, azonban kevés hozott akkora elismerést szerzőjének, mint Rocco Morabito amerikai fotóriporter két férfi csókját ábrázoló felvétele. A Pulitzer-díjas kép különleges helyzetben készült, és erősen félreérthető, azonban egyáltalán nem szerelmes, hanem életmentő gesztust ábrázol.
Kolumbia történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Nevado del Ruíz vulkán kitörése 23 ezer ember életét oltotta ki 1985 novemberében, köztük egy 13 éves lányét, Omayra Sánchezét, akinek haláltusáját napokon keresztül közvetítette a televízió, a róla készült fénykép pedig elnyerte a World Press Photo pályázat fődíját. Az eset komoly vitákat generált világszerte, vajon mennyire etikusan tálalja a hasonló tragikus eseményeket és azok szereplőit a gyakran hírhajhász média.
Mióta csúcskamerákat hordunk okostelefonjaink révén a farzsebünkben, egy gyors fotót készíteni már szinte automatikus cselekedet. Ha a következő helyekre látogatsz turistaként, vigyázz a dologgal: bizony van, ahol fotózni tilos!
A nagyzolás és a megalománia diadala látható azon a híressé (vagy inkább hírhedtté) vált fotón, melyen Jean-Bédel Bokassa, a Közép-afrikai Császárság (önkény)uralkodója kéttonnás, több mint 2 millió dollárba került, arannyal bevont bronztrónján pózol császárrá avatásának ünnepélyén, miközben országa súlyos szegénységgel és éhínséggel küzd. Az afrikai diktátor megalomániája mellett kegyetlenségéről is hírhedtté vált.
