Nem feltétlenül kell azonnal személyiségzavarra gondolnunk, ha egy-egy ismerősünkről napi szinten kerülnek ki a közösségi média különböző felületeire fotók. A szokás azonban sok mindent elárul akkor is, ha nem kóros. Pszichológus segít megérteni, mi motivál bennünket a szelfizésben.
New York, Sydney, Tokió – akkor is felismerjük ezeket a városokat, ha még soha nem jártunk ott, hiszen tudjuk, ismerjük, miről nevezetesek, miről híresek. Vajon a fotók alapján meg tudod mondani, hogy a világ mely táján, melyik városában járunk?
A Google újdonsága egy nap mint nap használt szolgáltatáshoz ad hozzá innovatív eszközt.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően kérdés nélkül módosíthatja fényképeidet a Google egyik szolgáltatása.
A neki nem tetsző fotókat egész csapatnyi szakemberrel alakíttatta ízlésének megfelelőre a diktátor.
Már mintegy 750 milliárd fotó van fent az interneten, és ahhoz, hogy a saját gyerekünkről készült kép a dark webre, vagyis az internet legrejtettebb bugyraiba kerüljön, kevesebb mint fél óra is elég lehet.
A második világháború európai végének egyik legnagyobb hatású fotója egy alig kamaszkorba lépett, egyenruhás német katonafiút ábrázol, aki keservesen zokog, mert rájött, országa elveszítette a harcot. A fénykép világszerte híressé lett, a rajta szereplő fiú, Hans-Georg Henke és a képet készítő amerikai fotóriporter, John Florea azonban egészen másképp emlékeztek annak készítési körülményeire.
Ha te is megannyi helyen jártál már a világban, akkor álmodból felébresztve is tudod, melyik város hogy néz ki. De vajon felülnézetből is ráismernél-e a híres nagyokra?
Olykor a legártalmatlanabb céllal készült fotók váltanak ki – gyakran készítőjük szándékától teljesen függetlenül és attól eltérő – hatást. Így történt azzal a tudományos céllal készült felvétellel is, melyre véletlenül rákerült egy híresség otthona: az ügyből botrány kerekedett, és innét kapta a nevét a Streisand-effektus is.
Fénnyel írt történelem sorozatunkban ezúttal kivételes módon nem egy ikonikus fotó, hanem minden idők egyik leghíresebb posztergrafikájának történetét kutatjuk fel. A második világháború idején készült We Can Do It! − vagyis „Meg tudjuk csinálni!” − eredetileg a női munkások buzdítására született, később viszont feminista ikonná vált, és ma is az egyik legnépszerűbb plakátkép, mellyel nap mint nap találkozhatunk.
Veled is volt már úgy, hogy sokkot kaptál egy rólad készített fotó láttán? Ha érezted már azt, hogy ez nem is te vagy a fotón, esetleg hozzátetted azt is, hogy ennél még a szelfijeid is jobbak, abban nincsen semmi meglepő. A legtöbben hasonlóan érzünk, és ennek megvan a maga oka.
A magyar vasút történetének egyik legemlékezetesebb balesete 1962. október 4-én történt Budapesten, amikor egy elszabadult vonatkocsi „kiszaladt” a Nyugati pályaudvarról a Körútra. A közlekedési balesetet félelmetes és emlékezetes fotó örökítette meg az utókor számára, szerencsére azonban nem történt akkora baj, mint azt a felvétel alapján gondolnánk.
