Olykor a legártalmatlanabb céllal készült fotók váltanak ki – gyakran készítőjük szándékától teljesen függetlenül és attól eltérő – hatást. Így történt azzal a tudományos céllal készült felvétellel is, melyre véletlenül rákerült egy híresség otthona: az ügyből botrány kerekedett, és innét kapta a nevét a Streisand-effektus is.
A California Coastal Records Project (vagyis Kaliforniai Tengerpart-felvételek Projekt) elnevezésű tudományos program ötletgazdái, Kenneth Adelman fotós és felesége, Gabrielle Adelman helikopterpilóta 1997 óta készítenek légi felvételeket az USA nyugati partján található állam partvidékéről azzal a céllal, hogy feltárják a különböző partszakaszok eróziójának mértékét és általános állapotát. A pár az elmúlt negyedszázad során több mint 12 ezer felvételt készített, melyeket feltöltöttek a projekt honlapjára, így bárki szabadon böngészheti őket, sőt, egy térkép segítségével könnyen rákereshetünk a partszakasz bármely részére. A cél saját bevallásuk szerint a tájékoztatás mellett a környezetvédelem és a nyomásgyakorlás, a kaliforniai kormányzat figyelmének felkeltése.
Felháborodott a díva, amiért lefotózták a házát
A nagyszabású projekt azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését, különösen azok a hollywoodi sztárok orroltak meg a fotós párra, akiknek part menti luxusotthonai akaratlanul is rákerültek a tudományos célú fotókra. Az Adelman házaspár egy 2002-ben készített, Image 3850 néven publikált felvétel miatt került komolyabb bajba, mely Malibu tengerpartját ábrázolja, és teljes pompájában látható rajta a legendás díva, Barbra Streisand hatalmas palotája a hozzá tartozó úszómedencével együtt. Amikor megtudta, hogy a villájáról készült kép szabadon letölthető az internetről, sőt, még a partszakasz pontos koordinátái is szerepelnek a projekt oldalán, így bárki beazonosíthatja, hol található a mesebeli lak, a dühös Streisand tárcsázta az ügyvédjét, és jogi útra terelte az ügyet.
A színésznő nem kevesebb, mint 50 millió dollárra (mai áron 83 millió dollár, vagyis csaknem 30 milliárd forint!) perelte az Adelman házaspárt a magánélethez való jog megsértéséért, továbbá a fotó eltávolítását követelte az internetről. A per során Adelmanék az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésére hivatkoztak, mely kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van a szólásszabadsághoz, írásban és beszédben egyaránt. A bíróság végül elutasította Streisand keresetét, és arra kötelezték a sztárt, hogy fizesse ki az alperes 177 ezer dollárra rúgó bírósági költségeit.
Megszületett a Streisand-effektus
Az ügy pikantériája, hogy a pereskedést megelőzően összesen hat alkalommal töltötték le az ominózus fotót az oldalról (mind a hat alkalommal Streisand ügyvédjei), a botrány hatására azonban annyira népszerű lett, hogy egy hónap alatt csaknem félmillió kattintást generált. Streisand haragja épp az ellenkező hatást váltotta ki: korábban senkit sem érdekelt a háza, most viszont (legalábbis a médiában szokásos „15 percig”) mindenki arról kezdett beszélni. A kellően abszurd történet nyomán új kifejezés született az internetes szaknyelvben, a Streisand-effektus, amikor egy, az interneten publikált információ visszatartására irányuló kísérlet következtében az adott dolog sokkal népszerűbbé válik, mint addig volt.
A Streisand-effektus hátterében egyszerű pszichológiai jelenség áll: az ember akaratlagosan is sokkal nagyobb kíváncsisággal fordul olyan dolgok felé, melyeket tiltanak vagy korlátoznak bizonyos társadalmi szereplők vagy intézmények. Gyakran történik például, hogy botrányos, betiltott könyvek és filmek a vásárlási lista élére ugranak, pedig egyébként alig lenne rájuk kíváncsi valaki. Nem Barbra Streisand az egyetlen, aki megjárta, a Streisand-effektus áldozatává vált már többek között Beyoncé, Tom Cruise, sőt, a spanyol királyi pár, VI. Fülöp és Letícia királyné is.
