fotó 10 - Dívány

A bostoni maraton versenyigazgatója rávetette magát az egyik versenyzőre, megpróbálta letépni a rajtszámát és kiebrudalni őt a futásban részt vevők közül – 1967-et írtunk, a versenyző, Kathrine Switzer bűne pedig az volt, hogy nőként indult el a híres versenyen. Az incidenst világhírű fotó örökítette meg, mely rávilágított a sportban tapasztalható szexuális diszkrimináció megdöbbentő mértékére.

Andy Warhol híres mondása szerint a jövőben mindenki híres lehet tizenöt percre – a pop-art néhai atyamesterének jövendölése a közösségi média korában már régen valósággá vált. Rendhagyó Fénnyel írt történelem cikkünkben megfejtjük, hogyan válhatott egy tojásról készült pofonegyszerű fotó internetes szenzációvá és a vizuális kultúra ikonikus alkotásává.

Nagyon úgy néz ki, hogy a többség hazánkban idén is csak fotókon nézegethet fehér karácsonyi képeket. Ehhez szeretnénk hozzájárulni nosztalgikus Fortepan-válogatásunkkal.

Az amerikai feketékkel szembeni megkülönböztetés sokkoló tanúsága lett az 1964-ben készült híres fotó, mely egy férfit ábrázol, amint éppen sósavat önt az úszómedencébe, hogy elűzze onnét a színes bőrű fürdőzőket. A Floridában történt incidenst a leghíresebb polgárjogi harcos, Martin Luther King meghurcolása miatti tiltakozás váltotta ki.

A gyerekek boldogan hancúroznak az őszi falevelek között, apával kirándulnak a hegyekben, fényesítik a kiscsizmákat Mikulás előtt, boldogan harapják a pizzát, mosolyognak a kamerába. De hol van a fotókról anya?

Ma már senkinek sem jutna eszébe családi fotón pózolni egy halott rokonnal – a viktoriánus korban azonban ez még teljesen természetes volt.

Fürdőruhás turistapár üldögél zavartalanul, napernyőjük árnyékában a spanyol tengerparton, miközben alig néhány méterre tőlük egy afrikai menekült holtteste fekszik a homokban – a felkavaró fénykép alkotója, a Pulitzer-díjas Javier Bauluz fotóriporter heves támadások kereszttüzébe került, többen azt állították, a fotó manipulált, szándékos félrevezetés eredménye. Mi az igazság?

A világ első, halottat ábrázoló képe lenne ez az 1840-ben készült felvétel? Nem egészen: ugyan nagyon úgy tűnik, mintha a fotón szereplő férfi a másvilágra távozott volna, valójában nagyon is élt a kép készítésekor. Jópofa átverésről van szó, amely a maga módján beírta magát a fotográfia történetébe – alkotója, Hippolyte Bayard nemcsak az első hamisított fényképet, de az első (fél)aktfotót is magáénak tudhatja.

Terjed az interneten egy fénykép, melyen – állítólag – a fiatal Adolf Hitler látható, amint egy nagy tömeg közepén ünnepli az első világháború 1914-es kitörését. A fotó számos történelmi témájú és a náci vezérrel foglalkozó könyvben is szerepel, alaposabb vizsgálatok azonban gyanúra adnak okot, miszerint csalással állunk szemben – mi lehet az igazság?

A Kitörő öröm címet adta szerzője a Pulitzer-díjas képnek, amely egy hosszú hadifogságból hazatérő amerikai katonát ábrázol, amint a repülőtéren újra látja családját – a vietnámi háború egyik leghíresebb fotójaként híressé vált felvétel hátterében azonban sokkal szomorúbb történet húzódik meg, az örömteli mosoly családi drámát rejt.

Egy hónappal az 1956-os forradalom vérbe fojtása után a magyarok és a szovjetek ismét farkasszemet néztek egymással, a budapesti utcák helyett ezúttal a világ túlsó felén, Ausztráliában, a medencében. A melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője a sportág történetének legvéresebb összecsapásává fajult, a medencéből elsétáló, vérző fejű Zádor Ervinről készült fotó pedig bejárta a világsajtót.

Az interneten évek óta kitartóan terjed egy régi fekete-fehér fotó – sőt, több hasonló felvétel –, melyen egy, a mai szépségideáloknak radikálisan ellentmondó külsővel rendelkező közel-keleti hölgy látható. A kerekded idomokkal megáldott és dús bajuszt viselő asszony a szöveg szerint az iráni „Qajar hercegnő”, akit az 1900-as évek elején hazája legszebb nőjének tartottak, és 13 férfi lett öngyilkos, amiért nem viszonozta szerelmüket – de tényleg valós a történet, és csakugyan egy gyönyörűnek tartott hercegnő látható a képen?