Hanna – nagy bánatára – még alig serdül. Már nyurgák a lábai és fejlődik a melle, de még az első menstruációjára vár. Semmilyen szempontból sem lehetne még nőnek nevezni, mégis több férfi nemi szervvel találkozott, mint amennyiről a szülei tudnak.
Az interneten is gyakran felbukkan, de plakátokon, sőt, lemezborítókon is találkozhatunk a különös, igencsak nyomasztó és posztapokaliptikusnak tűnő fényképpel, melyen egy csoport egyenruhás gyerek és néhány felnőtt kísérőjük gázmaszkkal elfedett arccal néz a fényképező lencséjébe. A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.
Fénnyel írt történelem sorozatunkban ezúttal a könnyűzene történetének egyik legismertebb és legtöbbet idézett fotóját vizsgáljuk meg kicsit közelebbről: a posztereken, pólókon és megannyi más helyen látható ikonikus képen a countryvilágsztár Johnny Cash gitárral a nyakában, dühös arccal középső ujját mutatva beint a fényképező objektívjének. De vajon miért vetemedett ilyesmire a botrányokkal tarkított életű zenész, kire haragudhatott meg ennyire?
A régi nyaralások emlékei voltak régen azok a fotók, melyeket 24 vagy 36 kockás filmekre exponálva készítettünk, aztán akár egy hetet is vártunk, hogy előhívják őket. Ezután derült csak ki, egyáltalán sikerültek-e a képek, melyeket nagy becsben, albumban őriztünk. Na, ennek mára nyoma sincs már.
Az 1980-as évi Pulitzer-díjak kiosztásakor korábban sohasem látott, meglepő dolog történt: a legjobb riportfotónak járó elismerést a zsűri ismeretlen szerzőnek ítélte oda, mely döntésnek jelentős oka volt. A nyertes felvétel egy iráni tömeges kivégzést ábrázolt, nyíltan leleplezve Khomeini ajatollah rendszerének kegyetlenségét, szerzője pedig a lehetséges megtorlástól tartva nem vállalhatta személyazonosságát – kilétére csak évtizedekkel később, alapos nyomozásnak köszönhetően derült fény.
A háborúk civil és gyermekáldozatainak tragédiáját több megrázó fotó is megörökítette az elmúlt 150 évben, kevés váltott ki azonban akkora felháborodást, mint a Sanghaj japán bombázása közben lencsevégre kapott, súlyos égési sebektől ordító kisgyerek képe – a felvételt a japán nacionalisták hamisítványnak kiáltották ki, készítőjének fejére pedig mai értéken 1 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.
Naponta sok ezer fénykép készül sztárokról, azonban kevés vált ki akkora hatást, mint az egyik legünnepeltebb amerikai fotós, Annie Leibovitz Demi Moore-ról készült portréja, melyen a várandós színésznő anyaszült meztelenül, gömbölyödő pocakkal néz a felvevőgép lencséjébe. A Vanity Fair magazin címlapján megjelent fotó botrányt kavart, átalakította a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos médiareprezentációt, és még egy per középpontjába is került, pedig eredetileg nem is szánták nyilvános közlésre.
A holokauszt gyermekáldozatainak jelképévé vált a kezét megadásként feltartó, ijedt tekintetű 7-8 éves fiú, akire egy náci tiszt csőre töltött géppisztolyt szegez – a varsói gettóban készült megrendítő fénykép később segítségére volt a hatóságoknak a katonatiszt azonosításában és elítélésében, a kisfiú kiléte és sorsa azonban máig viták és rejtélyek tárgya; azt sem tudni, vajon túlélte-e a megpróbáltatásokat.
A gyermekéhezéssel és szegénységgel kapcsolatos talán legismertebb fénykép nem a tengerentúlon, nem Afrikában vagy a Közel-Keleten, hanem Magyarországon készült az 1930-as években: szerzője a hazai szociofotó úttörője és az egyik legjelentősebb magyar női fotóművész, akinek alakját viszonylag kevesen ismerik, pedig Móricz Zsigmond is rajongott érte. Ki volt Kálmán Kata, és hogyan készült a kenyeret majszoló nélkülöző kisgyerek híres fotója?
Egy látványos borítókép jelentős mértékben hozzájárulhat a zenei albumok sikeréhez, a világ talán leghíresebb lemezborítója azonban hihetetlenül egyszerű ötletből és meglepően gyorsan született: a Beatles tagjai munka közben egyszerűen kisétáltak a stúdióból az utcára egy közeli gyalogátkelőhöz, melynek neve így örökbe beíródott a zenetörténelembe. De vajon igazak a legendás Abbey Road-fotóval kapcsolatos összeesküvés-elméletek, és ki lehetett a háttérben feltűnő ötödik személy?
Az 1980-as években a világszerte tomboló AIDS/HIV vírusra a közvélemény jelentős része a homoszexuálisok, a kábítószerfüggők és az afrikai szegények „pestiseként” tekintett, a betegségben szenvedőket pedig gyakran megbélyegezték – ezen a felfogáson változtatott gyökeresen egy sokkoló erejű, díjnyertes és botrányokat kiváltó fotó, mely halálos ágyán, krisztusi pózban ábrázol egy fiatalembert, David Kirbyt az AIDS végső stádiumában.
Június 21-én ünnepeljük a szelfizés világnapját, melynek apropóján vetünk egy pillantást a világ legelső szelfijére – ugyan maga a szelfi kifejezés csak a 21. század elején született, és az elmúlt évtizedben vált igazi divathóborttá a fotós önarcképek készítése, a legkorábbi ismert hasonló felvétel a fényképezés hajnalán, több mint 180 évvel ezelőtt készült.
