Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk második részében az ember fejlődésének és boldogságának kapcsolatát boncolgatjuk Török-Szabó Balázs filozófussal.
„A túlhajszoltság nem megfoszt valamitől, hanem eltelít. Az erőszak leghatékonyabb formája. Nem kirekeszt, hanem kimerít. Az immunrendszerünk sem véd meg tőle” – figyelmeztetett a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén tartott előadásában Kürti Tom második generációs vállalkozó. A KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa úgy tartja, versenyképesebbé tudnak válni cégek, ha jobban élnek együtt emberekkel. Ráadásul hamarosan nagyon sok mindent robotokkal fogunk elvégeztetni. Milyen szerep jut majd az emberiségnek a mesterséges intelligencia korában? Mitől leszünk jövőállók? Miért termelünk akkor is, ha látszólag épp nem csinálunk semmit? Hogyan tudjuk elképzelni, hogy mi minden lehetséges azon kívül, ami most van? Interjú álmatlan cégvezetőkről, Bill Gatesről és Madáchról, a változás természetéről és a 6K-ról.
Cáfolhatatlan, hogy ezek a hinták óriási segítséget jelentenek a csecsemők altatásában. Az érzékeny rugózás és a 360 fokos forgási lehetőség leköti a babák figyelmét, nyugtatóan hat a kedélyállapotukra, sőt a mikroébredésekkor is rásegít a babák visszaalvására. Csakhogy könnyű rászokni, leszokni pedig igazi kihívás lehet.
A párkapcsolati problémák a mindennapi élet részét képezik, a legszeretőbb partnereknek is vannak hullámvölgyeik. Ráadásul az elmúlt időszak a többség számára komoly megterhelést jelentett: új és váratlan stresszorokkal néztünk szembe, kezdenünk kellett valamit az elszigeteltséggel, a vírus miatti aggodalommal, a bevételcsökkenéssel és az állandó bizonytalansággal, hogy meddig tart még a járvány. Nem csoda, hogy sok konfliktus fokozódott, a kapcsolatokból kiveszett a szenvedély, a romantika. De mégis mi az a pont, amikor érdemes külső segítséget igénybe venni? Mikor lehet szükség párterápiára?
A gyerekek első éveik során még a szájukkal szereznek tapasztalatot a világról. Ezzel tapogatnak, ízlelnek, keltik fel a figyelmünket, és nem utolsósorban a szájuk segítségével fejezik ki érzelmeiket is. Harapnak. Ha pedig ezen változtatni szeretnénk, meg kell értenünk, hogy mi az, ami akaratlagos és szabályozható, és mi az, ami nem.
Ahogy megszületik egy csecsemő, ámulva nézegetjük, milyen apró, törékeny, mennyire ránk van utalva. Eközben pedig észre sem vesszük, milyen elképesztő képességekkel rendelkezik, amikről mi, felnőttek csak álmodozhatunk.
A legújabb kutatásokból megtudhatjuk, hogy miért a kacsacsőrű emlős a legpáratlanabb állat a Földön, és mikor élt az utolsó közös ősünk.
Ahhoz, hogy rövid és hosszú távon is eredményesek és élvezetesek legyenek az edzések, érdemes néhány szempontot alaposan fontolóra venned.
Mit vett el? Mit adott? Mire tanított a tavalyi év? Egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek és hobbisportolók osztják meg tapasztalataikat.
Általában akkor érezzük kiegyensúlyozottnak az életünket, ha az újszerű tapasztalatok olyan stabil alapokkal keverednek, mint az otthon, a család, a megszokott rutin vagy a hagyományok. Ha valami nagyon újszerű, váratlan dolog történik velünk, ezek az alapok adják meg a kellő biztonságérzetet.
Már egy csecsemő is grimaszol alvás közben: forgatja a szemeit, mosolyra húzza a száját, rángatózik. Kívülről teljesen olyan, mintha álmodna. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban úgy tudjuk, hogy az általános értelemben vett álmok majd csak iskoláskorra jelennek meg. A kérdés tehát: miért tűnik mégis úgy, mintha álmodnának?
A gyerekek dac- és hisztikorszaka sajnos nem kikerülhető, hiszen a fejlődés szempontjából fontos állomás. A kialakulásának hátterében álló 3 fő ok megismerésével és azoknak az adott helyzetben való felismerésével viszont sokat könnyíthetünk a gyerekünk és a magunk idegi leterheltségén is.
