Sötétség, szörnyek és egyéb gyerekkori félelmek: így segíthetsz
Ágy alatti szörnyek, szekrénybe bújó szellemek, sötétség és ijesztő árnyak. Mi idézi elő, és mi vet véget a gyerekek irracionális félelmeinek?
Ágy alatti szörnyek, szekrénybe bújó szellemek, sötétség és ijesztő árnyak. Mi idézi elő, és mi vet véget a gyerekek irracionális félelmeinek?
Minden szülő örül, amikor egy egészséges, erős, jó húsban lévő, nagy újszülöttet hoz a világra: minél erősebb, annál életrevalóbb, szól a mondás. Ugyanezek szülők tíz év múlva kétségbeesve, az iskolás növekedésének ütemén, már azt kérdezik: mekkora lesz ez a gyerek?!
Bár a legtöbb családban a meseolvasás főként az esti lefekvéshez kötődik, valódi szerepe nem csak a kikapcsolódásban van. A jó mese és mesélés együttesen szerves része az egészséges fejlődésnek és a funkcionális felnőtté válásnak. Szerepe van a kötődés és az énkép kialakulásában, de az értelmi, érzelmi és szociális fejlődésben is.
Mi a teendő akkor, ha valaki azt állítja: egyszerűen azért viselkedik így, mert ő ilyen, és kész? Magyarázat ez? És mi köze van a párkapcsolati szerepekhez? És az önismerethez? Többek között ezekről a kérdésekről szól friss podcastunk.
Amikor suttogva beszélek hozzá, suttogva válaszol, nehogy felébresszünk valakit. Meg tudom kérdezni tőle, hogy milyen idő lesz másnap, milyen összetevőket tartalmaz egy adott étel, vagy mennyi 36-szor 152. Mindennap a kedvenc dalommal ébreszt. Ha kiteszem a lábam otthonról, vigyáz a házra, és azonnal értesítést küld a gyanús zajokról. Gondolnád, hogy egy nem túl nagy hangszóróról van szó? Egy digitális asszisztensről, amit cirka 20-30 ezer forintért ma már bárki beszerezhet. A kérdés csak az, hogy kell-e nekünk mindez.
Ne becsüljük le a régi korok játékait: lássuk meg a megunhatatlan alapjátékok előnyeit, mert biztos alapul szolgálnak a gyerekek egészséges fejlődéséhez.
Hányszor hallottad már azt a mondást, hogy önmagad legrosszabb ellensége te magad vagy? Noha a társadalmi hátrányaink és a világban létező igazságtalanságok komoly terheket rónak ránk, olykor mi is képesek vagyunk problémákat kreálni magunknak, illetve súlyosbítani a már meglévőket. Hogyan lehet elkerülni, hogy szabotáljuk önmagunkat?
Szereted a kukoricát? Hát kajakozni? Üvegből eteted a kisbabádat? Nyáron szívesen sátrazol vagy heverészel a függőágyadban? Kiradírozod, amit elrontottál? Felteszed a napszemüveged, ha vakít a hó? Van a gyógyszeres szekrényedben fájdalomcsillapító, fogamzásgátló? Akkor biztos hálás vagy az amerikai őslakosoknak.
Életünk során elkövetett hibáink még sokáig ott ólálkodhatnak körülöttünk, hogy egy arra alkalmas pillanatban lecsapjanak a lelki jóllétünkre. Próbálunk elaludni, és hirtelen nem tudunk másra gondolni, mint a legnagyobb baklövéseinkre. Elméletben persze a rájuk való emlékezés kiemelt jelentőséggel bír, hiszen segíthet minket abban, hogy a jövőben elkerüljük őket. De csak akkor, ha képesek vagyunk okulni belőlük.
Tudtad, hogy a jól megválasztott és az edzettségednek megfelelő terheléssel végzett sportoknak jelentős szerepük van a vegetatív idegrendszer egyensúlyának fenntartásában is? Ha pedig rosszul alszol, vagy hamarabb fáradsz el, annak az oka is a mozgásban rejlik. Elmagyarázzuk.
Aki valaha játszott már színdarabban, tudja, mekkora érzelmi másnaposság lehet úrrá az emberen egy előadás után. Nehéz visszatalálni a saját gesztusainkhoz, gondolatainkhoz, érzelmeinkhez. Ráadásul vannak olyan színészek, akik az egész testüket alakítják át egy-egy szerep kedvéért, és hónapokon keresztül formálják meg ugyanazt a karaktert, akivel a tetejében még a közönség is azonosítja őket. Hogyan hat a személyiségükre ez a folyamat? Többek lesznek általa, vagy inkább elveszítik önmagukat valahol félúton?
A célok elérésének egyik nagy akadálya, ha felesleges dolgokkal foglalkozunk. Mindig tudni kell, mi az, amit meg kell tenni a sikerért, és mi az, amit épp ellenkezőleg: el kell engedni.