A születést követő első két hónap során a csecsemők látása még igencsak fejletlen. Sem az arcokat nem látják tisztán, sem a színeket. Egyvalamit viszont mégis meglehetősen feltűnőnek és érdekfeszítőnek tartanak.
A kötődés is egy folyamaton, fejlődésen keresztül alakul ki. Dr. Máté Gábor és munkatársa 6 kötődési formát különböztet meg, amelyek sorban alakulnak ki, és válnak egyre összetettebbé. Ezt a természetes fejlődést a gyerek lelki érése is meghatározhatja, befolyásolhatja, éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni a megnyilvánulások esetleges változását.
Szoktuk mondani, hogy a jó önismeret már fél siker: ha az ember tudja, hogy mik az erősségei, mi és miért okoz neki nehézséget, és viselkedése hogyan hat másokra – az már mind nagyon jó, örülhetünk is neki. Azonban nem érdemes itt megállni, és benne rekedni a „hát én már csak ilyen vagyok” pimasz önfelmentésében, hanem jó továbblépni és változtatni úgy, hogy neked is jobb legyen és másnak is jobb legyen veled.
Durcásan néz, ha kérsz tőle valamit, ellenkezik az összes létező szabállyal, látványosan tudomást sem vesz rólad, és csak a haverjai érdeklik? Sajnáljuk, hogy rossz hírt kell közölnünk, de a házi kedvencek is éppúgy kamaszodnak, ahogy a gyerekek.
Célkitűzéseinket persze a Covid-járvány alakulása sokban befolyásolhatja, de ha minden külső körülmény adott lenne, akkor sem biztos, hogy sikeresen megvalósíthatnánk a terveinket. De vajon miért? Hol bukhatjuk el a nagy terveket? Pszichológus szakértőinket ma erről kérdeztük.
„Tíz mozdulat várt rám. Tíz mozdulatra tisztult le minden. Tíz mozdulatra desztillálódott az életem” – emlékszik vissza Alex Honnold David Robertsszel közösen írt önéletrajzi könyvében azokra pillanatokra, amikor több száz méter magasan, kötelek nélkül, egy borsónyi dudorba kapaszkodva, karaterúgással igyekezett stabil helyet találni a lábának a sziklán, hogy aztán minden idők legpazarabb free solo teljesítményét érhesse el. Az Egyedül a falon azonban nemcsak a vérfagyasztó izgalmak és az őrült sikerek könyve, hanem a profi sportolóvá válás hiteles története is.
A szőlőtőkék végénél megállt, vágyakozó tekintettel nézett a vesszőkről lelógó zamatos fürtökre. Gondolta, lop belőlük egy kicsit, mielőtt a gazda ideér. Ám a gyümölcsök túl magasan voltak, így a róka bárhogy próbálkozott, egyet sem tudott elérni. Egy óra múlva elsompolygott, közben ezt mondta magának: nem is akartam azokat a fürtöket, úgyis savanyúak voltak. Miért baj, ha folyton az Ezópusz-mesében szereplőhöz hasonló magyarázatokat keresünk, hogy jobban érezzük magunkat? Legújabb sorozatunk hetedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a racionalizációról.
A koronavírus-járvány, amin (vagy legalábbis az első szakaszán) lassan kezdünk túl lenni, sokkoló, váratlan és néha szürreális volt. Gazdasági hatásai, vagy az, hogy hogyan hatott a klímahelyzetre, vagy a családok, gyerekek állapotára, egyelőre nehezen megítélhető. Az biztos, hogy sok szempontból rossz hatása volt, kihúzta a lábunk alól a talajt. De most nem erről szeretnék írni.
A hiszti valójában sok információt ad a gyerekek fejlődésével kapcsolatban. Ha megértjük, mi áll a hátterében, automatikusan több türelemmel és jobb eszközökkel fogjuk tudni kezelni. Sőt, talán még a megjelenésük gyakorisága és intenzitása is csökkenhet.
„Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant ki tud bírni” – vallotta Nietzsche. Ezt a mondását idézte Viktor Frankl, a logoterápia megalapítója, aki a koncentrációs táborokban szerzett tapasztalatai alapján figyelte meg, hogy azokból lesznek a túlélők, akik mindenfajta létezésben, még a legborzasztóbb körülmények között is képesek értelmet és célt találni. Ha egy elképzelt jövőbe tudtak kapaszkodni, akkor az élményeiket át tudták forgatni a tanulásba és a személyes fejlődésbe. Hogyan érhetjük el mi is, hogy ne csak a múltunk és a jelenünk határozzon meg minket, hanem az is, amilyenek idővel lenni szeretnénk?
A legtöbben úgy gondolják, hogy harminc-, legkésőbb negyvenéves korukra kialakul a személyiségük, s innentől kezdve már csak a tapasztalatszerzés, majd az öregedés következik. Az ember azonban ennél sokkal bonyolultabb, és bizony a jellemünk is folyamatos változásokon esik át.
Kevesen gondolnánk, hogy a mászásnak milyen nagy jelentősége van a gyerekek egészséges fejlődésében. Kiderült, hogy a mozgáskoordináció mellett az érzelmi és az értelmi fejlődésre is komoly hatást gyakorol. Megjelenésének hiánya akár beszédfejlődési és tanulási nehézségeket is okozhat.
