Kevesen gondolnánk, hogy a mászásnak milyen nagy jelentősége van a gyerekek egészséges fejlődésében. Kiderült, hogy a mozgáskoordináció mellett az érzelmi és az értelmi fejlődésre is komoly hatást gyakorol. Megjelenésének hiánya akár beszédfejlődési és tanulási nehézségeket is okozhat.
A gyerekek fejlődése nagyjából hét hónapos korukra olyan mérföldkőhöz ér, ami óriási változást hoz az életükbe. És hát a miénkbe is. A csecsemő, aki eddig mindig ott volt, ahol hagytuk, egyik pillanatról a másikra magára hagyhatatlanná válik. Mozgásfejlődésében megjelenik az első komolyabb helyváltoztató mozgás: a kúszás-mászás. Aki már átélte ezt a fejlődési állomást a gyerekével, tudja, hogy mire számíthat. A kicsik többsége ilyenkor valamiféle extra energiára tesz szert. Ébrenléti idejük nagy részét azzal töltik, hogy haladnak mindenfelé mindaddig, amíg meg nem éheznek, vagy a fáradtságtól ki nem dőlnek valahol. Mi pedig, ha jót akarunk magunknak, egy másodpercre sem vesszük le róluk a szemünket.
A mászás megjelenésével a gyerekek számára kitárul a világ, amit ától cettig fel akarnak fedezni. Ugyanakkor kevés tapasztalattal rendelkeznek még ahhoz, hogy képesek legyenek észlelni a veszélyhelyzeteket, ezért a mi óvó jelenlétünkre szükségük van. Ezekben a hónapokban olyan gyorsan fejlődnek, hogy sokszor más testben ébrednek fel, mint amiben lefeküdtek. Mindennap folyamatos gyakorlásra van szükségük ahhoz, hogy megismerjék és megszokják pillanatnyi önmagukat. Hogy miként képesek megtartani az egyensúlyukat, összerendezni a mozgásukat, és alkalmazkodni a környezetük nyújtotta feltételekhez (kemény talaj, magas kanapé, meredek lépcső). A kúszás-mászás szükségessége azonban jóval túlmutat a mozgáskoordináció fejlesztésén. Kutatások bizonyítják, hogy elengedhetetlen a megfelelő értelmi képességek megalapozásához is.
Idegrendszeri hatás
A kúszás, majd pedig a mászás igen komplikált mozgásforma. Komoly odafigyelést és összehangoltságot igényel, hogy magabiztos haladást eredményezzen. Nem véletlen tehát, hogy a gyerekek idegrendszere és értelme ilyenkor ugrásszerű fejlődésnek indul. Ennek a mozgásnak köszönhetően alakulnak ki a kapcsolatok az agy különböző területei között, úgyis mint például látóközpont, koordináció, mozgatóközpont. Megtörténik a kereszteződés, azaz a test két oldalának összehangolása. A gyerekek két szemének mozgása összerendeződik, hogy létrehozza a háromdimenziós teret, míg a végtagok megtanulnak egymástól függetlenül mozogni, megtartva a test egyensúlyát. A sikerességhez nélkülözhetetlen a két agyfélteke közötti folyamatos, egyforma hatékonyságú és egyidejű információáramlás. Gyerekeink kommandózásuk és négykézláb száguldozásuk által komoly értelmi fejlődésen mennek át. Ezek által alapozódik meg minden olyan idegrendszeri funkció, amely a két agyfélteke közös működését igényli, azaz a legtöbb tanulási tevékenység. Ezért is olyan fontos, hogy életük második fél évében megjelenjen ez a két mozgásforma, és lehetőleg domináljon is pár hónapon át.
A nyelvi készségek tükrében
Kutatások bizonyítják, hogy a kizárólag emberre jellemző kommunikációs forma, a beszéd-írás-olvasás a szintén csak emberre jellemző kúszás-mászás-járás megjelenésére épül. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációs képességek és készségek kifogástalan működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyerek végigmenjen ezen a fejlődési soron. A nyelvi elmaradások ugyanis többnyire az elégtelenül szervezett idegrendszerre utalnak. Miután a kúszás-mászás indítja el a két agyfélteke közötti együttműködést, ennek elmaradása minden egyéb tanulási folyamatra kihatással lehet. Míg a jobb agyfélteke a mozgató, érző és érzelmi tapasztalatokból tanul, addig a bal inkább a technikai jellegű tanulást részesíti előnyben. A kommunikáció, azaz a környezettel való kapcsolatteremtés során ezek együttes működése szükséges, ezért a kúszás és a mászás megjelenésének elmaradása vagy lerövidülése tanulási nehézségeket (diszlexiát, diszgráfiát, diszkalkuliát) okozhat.
Kúszásból mászás
Mind a kúszás, mind a mászás elemi mozgásmintáit már csecsemőként őrizzük génjeinkben. Alkalmazásuk kezdetben mindössze azért nem lehetséges, mert nehéz fejünk és gyenge izomzatunk még nem képes megbirkózni a föld gravitációjával. Nagyjából 7-8 hónapos korunkra jutunk el oda, hogy fejünk megtartása mellett, végtagjaink segítségével az egész testünket el tudjuk mozdítani, megkezdve ezzel környezetünk felfedezését. Közelebbről megtekintjük, megfogjuk és megízleljük mindazt, amit eddig csak a távolból szemlélhettünk. A kúszás gyakran aszimmetrikusan indul el, azaz az egyik oldali végtag(ok) mozgatása hatékonyabb. Az is gyakori, hogy a helyváltoztatás előre helyett hátra indul, a könnyebb ellenállás irányába. Tökéletesítése azonban csak idő és gyakorlás kérdése.
A mászás már egy sokkal bonyolultabb mozgásforma, ami kemény felkészülést igényel egyensúly és koordináció szempontjából. A kúszáshoz képest a teljes alátámasztást felváltja a részleges. Különösebb tudatosság nélkül, de sokat gyakorolják a csöppségek a súlypontáthelyezéseket (rugózásokat, végtagok elemeléseit), mígnem egyszer csak elindulnak, s onnantól megállíthatatlanokká válnak. A sok gyakorlás által idegrendszerük egyre gördülékenyebb mozdulatsort képes levezényelni, miközben a szem, a hallás és az egyensúly együttes munkájával egyre jobban tájékozódnak is. Az automatikus mozdulatokat fokozatosan felváltják az akaratos és betanult mozdulatsorok, és ez további értelmi és érzelmi fejlődést idéz elő.
Értelmi és érzelmi fejlődés
Míg mi, szülők teljes kimerültségünk ellenére is igyekszünk mászóbajnokainkat biztonságban és kordában tartani, ők újabb láthatatlan képességeik tökéletesítésére törekszenek. Fáradhatatlan kommandózásaik során ugyanis fejlesztik gondolkodásukat, figyelmüket és emlékezetüket, vagyis értelmi intelligenciájukat. Az önindította mozgás öröme (funkcióöröm) pedig hatással van az érzelmi fejlődésükre is. Sikereik és kudarcaik mind tanultabbá, kitartóbbá és motiváltabbá teszik őket, ami megalapozza a lelki kiegyensúlyozottságukat. A mászás tehát olyan, mindenre kiterjedő fejlődést biztosít gyerekeink számára, aminek jelentőségével fontos tisztában lennünk. Szakértők szerint nemcsak a mozgásforma megjelenése elengedhetetlen, de kitartó gyakorlása is. A kúszás akkor tölti be a kellő szerepét az idegrendszeri fejlődésben, ha a helyes keresztező formája legalább egy hónapig dominál a gyerek életében, olvasható a Gyermek-mozgásfejlesztés honlapján. Ezzel szemben a mászás, ami már egy komplexebb mozgásforma, jobb, ha legalább két hónapon át jelen van mint fő helyváltoztató mozgás, tekintve, hogy gyakorlása (felmászás, leereszkedés, megkapaszkodás) elősegíti a függőleges testhelyzettel való ismerkedést, ami a felállás és járás elsajátításához szükséges.
Szülői háttér
Ez az időszak a szülők számára újabb kihívásokat jelent. A lakást bababiztossá kell tenni, s ha nincs lehetőségünk minden figyelmünket a gyerekre fordítani, kénytelenek vagyunk valamilyen módon behatárolni a mozgásterét. Ameddig még lehet. A kúszás-mászás jelentőségét azonban ilyen helyzetekben is szem előtt kell tartanunk. Mindig biztosítsunk a baba számára időt és teret, hogy gyakorlatozhasson. Használjunk mászópárnákat, szivacsokat, labdákat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy gyakorolhassa, fejleszthesse és nem utolsósorban hogy lefárassza magát. Ha pedig azt vennénk észre, hogy a mozgásforma késik, nem jelenik meg, vagy véleményünk szerint túl rövid ideig tartott, forduljunk bátran szakértői segítséghez.
