fejes réka - Dívány

„Hiába várod, hogy az élet igazodjon hozzád. Neked kell igazodnod az élethez. Különben megbüntet” – mondja Lizzy, az elbűvölő francia lány hallgatag férjének, Störrnek, aki a saját bőrén tapasztalja meg, hogy a sors játéka egyszerre lehet szívszakasztóan tragikus és felemelően gyönyörű. Enyedi Ildikó filmjének minden képkockája lélekig hatolva tolmácsolja Füst Milán regénybe csomagolt gondolatait, A feleségem története megkapó szerelmes levél az élethez.

„Újságíró kérdezte tőlem, hogyan tudnám összegezni a legrövidebben, hogy mi kell a prózaíráshoz. Azt válaszoltam: ÉLET. Mire ő: És kissé bővebben? Hát... egy-két IGEN. Tagadásra nem épülhet szilárd vár, főleg nem ércnél maradandóbb. Ha nem sajtómunkás várja a frappáns választ, itt azért le kéne fékezni.” Vámos Miklós pedig lefékez, és a tőle megszokott, fanyar humorral fűszerezve, Igen című kötetében mesél arról, hogy mit jelent számára élni, olvasni és írni.

Hogyan derülhet fény fél mondatból egy húsz évig tartó viszonyra? Milyen titkokat rejthet egy lábakélt levelezés? És mennyi mindent hallgathat el egy feleség, amikor nőcsábász férjéről ír könyvet? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel Kosztolányi Dezsőről beszélgettünk.

Mitől lesz a hétköznapi különleges? Egy edény vagy egy kenyér? A személyes kapcsolattól, az odafigyeléstől és persze egy kis mókától. Újabb workshopot teszteltünk.

Kipróbálta magát a táncban, az éneklésben, sőt, a pantomimben is, de végül a regényírásnál kötött ki. Azóta tizenöt könyve jelent meg, de az Utóirat: Szeretlek még mindig napjaink egyik legnépszerűbb szerelmi története.

Arany Jánost szerethetjük a Toldiért vagy az Ágnes asszonyért, de mindenképpen a szelíd és alázatos jelleméért. A művészetét nem inspirálta az alkohol vagy az ópium, nem keveredett kétes nőügyekbe, jó férj volt és szerető apa.

József Attila mind életében, mind halála után megosztó figura volt. Életműve talán a 20. század magyar irodalmának a legtöbbet magasztalt költeményei, amiket a mama feldogozatlan halála, a szegénység, a szeretet folytonos keresése és a meg nem értettség ihletett. Arról azonban kevés szó esik, hogy ki volt az az ember, aki ezeket a verseket írta, akit nemcsak a világ dobott ki magából, hanem aki akár késsel a kezében ment a világ ellen.

Mindig is szerettem volna egy füveskönyvet – mondta dr. Csernus Imre pszichiáter, és legújabb, Egy életed van című könyvével ezt a vágyát teljesítette is. A könyvben a vidéki élet szépségei mellett a halálhoz való hozzáállásunkról és a félelmeink legyőzéséről is ír a tőle megszokott szókimondással.

A magyar irodalom Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát az egyik legszebb szerelemként tartja számon, pedig a pár élete egyáltalán nem volt felhőtlen.

„A varázsló, egy harmincon aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól – hamvazószerdán kora hajnalban haldoklott.” Ugyan Csáth Géza nem volt varázsló, valamivel harminc is elmúlt, és egy júliusi napon halt meg, kétségtelen, hogy a sok morfium és ölelés hozta idő előtti halálát. Ki volt ő valójában, és hogy jutott el odáig, hogy maga vessen véget az életének?

Édes Annáról mindent tudunk, amit csak egy fiktív karakterről tudni lehet: hogy mikor és hol született, milyen volt a szeme, a haja színe és az alkata. Arról azonban eddig nem nagyon esett szó, hogy valós személy ihlette, aki közel állt Kosztolányihoz.

Sokat töprengtem azon, hogy mióta vágyom Izlandra. Nem jöttem rá. Talán abban a pillanatban, hogy tudomást szereztem a létezéséről, a földöntúli tájakról, amiket a helyiek szerint trollok és tündérek laknak. Végül úgy döntöttem, hogy nem álmodozom róla többet, hanem elmegyek, és megnézem magamnak.