fejes réka 2 - Dívány

A legutolsó bábfilmes élményem a Szezám utca volt. Nehéz lenne felidézni, hogy mit szerettem benne hatévesen, mindenesetre aligha lehet tagadni, hogy az életre kelő báboknak van valamilyen sajátos varázsa. Mondhatnánk, hogy ez az az eszköz, az a bizonyos titkos hozzávaló, amitől A sötét kristály az animációs filmek világában mestermű lehet. Pedig ennél sokkal többről van szó: gyönyörű történetben fogalmazza meg a 21. század legnagyobb társadalmi problémáit.

Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című könyve a magyar szépirodalom rock and rollja – állítja Lábas Viki, aki a Margaret Island frontembereként pontosan tudja, hogy milyen a művészek bohém, sokszor meg nem értett élete.

A Földközi-tenger ölén, Szicília és Afrika között meghúzódó kis mediterrán szigetország, Málta nem csak azoknak jelent kikapcsolódást, akik a nyarat kristálytiszta vizű öblökben szeretnék átvészelni. Tavasszal vad, sziklás partjai, virágzó vidékei és a lovagok koráról mesélő épületei csábítják kalandra az odautazókat.

Vámos Miklós hetvenéves lett, és olvasóit egy rendhagyó kötettel lepte meg. A Hetvenkedő bensőséges hangulatú, személyes témákkal foglalkozó limerickeket vonultat fel.

A félelem a mindennapjaink része. Találkozhatunk vele az orvosi rendelőben várakozva, beszédre készülve egy emberekkel zsúfolt teremben, egy üres vizsgalap fölé görnyedve. Ezekben a szituációkban sokszor kívánjuk azt, bár képesek lennénk félelem nélkül élni, egy kicsit talán még szégyelljük is magunkat az érzés miatt. Ezért a gyerekünket igyekszünk bátornak nevelni, hogy felnőttként könnyebben megbirkózzon ezekkel a helyzetekkel. De vajon jót teszünk, ha megpróbáljuk elnyomni a félelmeiket? Létezik-e egyáltalán félelem nélküli élet?

Adott egy kedves, szerény férfi és egy tehetséges, szerény lány, akiket összehozott az irodalom iránti közös rajongásuk. Kölcsönösen szeretnek egymás társaságában lenni, mégsem történik közöttük semmi. Nemes Nagy Ágnes és Szerb Antal sokkal többre értékelte a szellemi kötődést a szerelemnél.

Kétség sem férhet hozzá, hogy Szabó Magda legszerethetőbb hőse az Abigél Kőnig tanár ura, aki kora pedagógiai módszerei ellenében lágyszívű tanárként és titkos segítőként támogatta a szigorú lánynevelő intézet növendékeit. Ki gondolná, hogy ezt a már-már eposzi figurát egy létező személy ihlette?

A Lánchíd utcai kis üzlet feketével keretezett homlokzata mögött minden a teáról szól. A fal mellé állított polcokon apró porceláncsészék, agyagkannák és üvegkiöntők sorakoznak; a fakomódon kínai testvérpár múlt századi eleganciával pózol a fotósnak egy bekeretezett kép – az egyetlen dekorelem – közepén. A pult mögött egy fiatal lány szorgoskodik csendben, már-már szertartásos gyengédséggel pakolja elő egy fiókból a bambusztálcákat. A Zhao Zhouban semmi sem vonja el a figyelmet arról, ami igazán fontos – a személyes kapcsolatunkról a teával.

„Erdélyi Ágnes azon irodalmi szerzők egyike, akikről alighanem mindenki hallott – mert hallania kellett róla az iskolában –, de elsőre nemigen tudja elhelyezni az irodalomtörténetben, és nagy valószínűséggel nem olvasott tőle semmit” – írja Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész Erdélyi Ágnes posztumusz összegyűjtött és kiadott írásainak, az Arckép szavakból című kötet előszavában. Az íróról eddig valóban inkább csak úgy hallottunk, mint Radnóti Miklós féltestvéréről, de eljött az idő, hogy megismerjük az ő életét és munkásságát is.

Adott két nagyszerű, 20. századi író, akiket egy óceán választott el egymástól, életútjuk mégis nagyon hasonló. Molnár Ferenc és Ernest Hemingway akár barátok is lehettek volna, az mindenesetre biztos, hogy könnyen találtak volna közös témát.

Simone és Zaza gyerekkorukban, az iskolapadban ismerkedtek meg egymással, és attól a pillanattól fogva elválaszthatatlanok lettek. Megosztották egymással örömüket, bánatukat és titkaikat. Titokból pedig akadt bőven. A regény, amelyben Simone de Beauvoir álruhába bújtatott kapcsolatuk történetéről vall, most, harmincnégy évvel az írónő halála után jelent meg.

Gyerekkorunk meghatározó verseinek írója, Weöres Sándor állítólag nem szerette a gyerekeket, és tény, hogy sajátja nem is született soha. Az őt körülvevő, mindennapjait beragyogó lényekhez mégis a végletekig kötődött. Ilyen lény volt a macskája is.