Molnár Ferenc volt a magyar Hemingway?

Adott két nagyszerű, 20. századi író, akiket egy óceán választott el egymástól, életútjuk mégis nagyon hasonló. Molnár Ferenc és Ernest Hemingway akár barátok is lehettek volna, az mindenesetre biztos, hogy könnyen találtak volna közös témát.

Ezt a történetet már hallottam valahol, ütött szöget a fejemben a gondolat, miközben egy cikk kapcsán Ernest Hemingway életéről olvasgattam. Persze Ernest Hemingwayből csak egy létezett, de mi a helyzet a férfival, aki bátran nézett szembe a háború borzalmaival, aki falta a nőket, aki sikeres író volt, és akinek megvoltak a maga démonjai? Egy ilyen férfiért nem is kell olyan messze mennünk. Molnár Ferenc élete éppen olyan izgalmas, hasonló magasságokkal és mélységekkel telített volt, mint amerikai kortársáé. 

A nagy háború

A két kalandvágyó és rettenthetetlen író – akik huszonegy év különbséggel születtek, és kilenc év különbséggel haltak meg – az első világháború sötét időszakában elemében érezte magát. A 19 éves Hemingwayt semmi sem tarthatta távol az események sűrűjétől. Mivel rövidlátása miatt nem lehetett katona, a Vöröskereszt Mentőszolgálatához jelentkezett önkéntesnek, így eljutott az olasz frontra. Nem sokkal később azonban megsérült: miközben utánpótlást szállított a katonáknak, a lábait eltalálta egy repeszgránát. Sebesüléséből felgyógyulva egy milánói kórházban kapott munkát, ahol beleszeretett egy amerikai ápolónőbe, Agnes von Kurowskyba, de a románc nem élte túl a háborút. Hemingway 1929-ben a Búcsú a fegyverektől című regényében dolgozta fel világháborús élményeit. Molnár Ferenc Hemingwayhez hasonlóan saját elhatározásából került a csaták közelébe, Galíciában dolgozott haditudósítóként, az itt szerzett tapasztalatait pedig az Egy haditudósító emlékei című könyvében adta át az utókornak. 

Ernest Hemingway és Molnár Ferenc az első világháborúban
Ernest Hemingway és Molnár Ferenc az első világháborúbanWikipédia

Házasság, válás, házasság, válás

A háború borzalmai mindkettejükre hasonló hatást tehettek, ugyanis mindketten úgy döntöttek, hogy megállapodnak. Hemingway 1921-ben feleségül vette Elizabeth Hadley Richardsont, akitől hamarosan megszületett az első gyermeke. A boldogságuk viszont nem tartott sokáig: öt évvel azután, hogy az író kimondta a boldogítónak hitt igent, viszonyt kezdett Pauline Pfeifferrel, akiért elhagyta Hadleyt. Hemingway összesen négy feleséget fogyasztott el. Molnár a háború után 1922-ben elvette második feleségét, a színésznőt, Fedák Sárit. Kapcsolatuk botrányt keltő viszonyukkal kezdődött, és egy másik viszonnyal ért véget. Az író életében háromszor házasodott meg.

Az oldalborda oldalán

Életük delén Hemingway és Molnár az erős és határozott nőkhöz vonzódott. Az Akiért a harang szól írója harmadik feleségébe, Martha Gellhornba a spanyol polgárháború színterén szeretett bele, ahol mindketten haditudósítóként voltak jelen. Házasságuk évei alatt hol külön, hol egymás oldalán utaztak háború sújtotta országokba, és adtak hírt a csatákról. Molnár Ferenc karrierje is összefonódott Fedák Sáriéval, kart karba öltve indultak el a hírnévig vezető úton. Molnár színdarabokat írt, múzsája pedig főszereplői bőrébe bújt. Közösen hódították meg a világot, nevüket a New York-i közönség is megismerte.  

Marthy Gellhorn a fronton és Fedák Sári a János vitézben
Marthy Gellhorn a fronton és Fedák Sári a János vitézbenGetty Images és Wikipédia

Két sikeres ember

Mindkét író még életében sikeressé vált. Hemingway már az első regényeivel belopta magát az amerikai és az európai olvasók szívébe, és kivívta kortársai elismerését. Molnár Ferenc első regénye, Az éhes város 1901-ben jelent meg, első önálló színpadi műve, A doktor úr pedig egy évvel később, és mindössze öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bezsebelje első külföldi színpadi sikerét Az ördög című színdarabjával.

Lángolás egy fiatal lányért

Mary Welsh tisztában volt vele, hogy férje, a világhírű író nagy nőcsábász, de semmi kétsége nem volt afelől, hogy ő számára az igazi, utolsó, nagy szerelem. Hemingway valóban vele maradt élete végéig, de házasságukra árnyékot vetett egy új szerelem. Egy olaszországi nyaraláson a negyvenes évei végén járó író beleszeretett a tizennyolc éves Adriana Ivancichba. Bár vonzalma sosem teljesedett be, vendégül látta a fiatal lányt kubai otthonában, és megmintázta róla A folyón át a fákközé című regénye főhősnőjét. Molnár az 1920-as évekre hidegült el Fedák Sáritól, akivel addig vadházasságban élt. Ekkor akadt meg a szeme a nála huszonnégy évvel fiatalabb színésznövendéken, Darvas Lilin. Ennek ellenére Fedák Sári elérte, hogy az író feleségül vegye, mielőtt végleg búcsút mondanak egymásnak. 1926-ban váltak el, és Molnár végre egybekelhetett Lilivel, aki az Égi és földi szerelem és Az üvegcipő című színdarabok múzsája volt. 

Hemingway az 1950-es évek elején és Molnár az 1940-es években
Hemingway az 1950-es évek elején és Molnár az 1940-es évekbenWikipédia

Sötét napok

Hemingway utolsó éveit depressziója keserítette meg, amin az elektrosokkos kezelések sem segítettek. Szenvedéseinek 1961-ben vetett véget, amikor otthonában főbe lőtte magát. A depresszió Molnár számára sem volt ismeretlen. Miután 1909-ben a Liliom című színdarabjának előadása kudarcos fogadtatásra lelt a Vígszínházban, ideg-összeroppanást kapott, majd szanatóriumba vonult. Első válása után öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt. New Yorkban halt meg 74 éves korában. 

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116 123-as vagy a 06 80 820 111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

  

Oszd meg másokkal is!
Mustra