Képzeld el, hogy hallás után kell elismételned egyjegyű számokat. Milyen hosszú számsorok mennének könnyedén és hol bizonytalanodnál el? Hogyan lehetséges, hogy valaki 80 elemből álló random sorozatokat is gond nélkül megjegyez? A rövid távú memóriánk izgalmas működésébe George A. Miller úttörő tanulmánya engedett bepillantást.
1953. szeptember 1-jén megállt az idő Henry Gustav Molaison számára. Aznap a fiatalember agyából orvosai hüvelykujj méretű darabkákat metszettek ki, hogy epilepsziáját enyhíteni tudják. A kísérleti műtét ebből a szempontból sikeres volt, de olyan nem várt mellékhatással járt, ami az egész idegtudományt megváltoztatta.
Olyan jó lenne mindig mindenre emlékezni. Vagy legalább a fontos dolgokat nem elfelejteni. Ha téged is cserbenhagy néha az emlékezeted, vagy túl sok időt töltesz bizonyos dolgok memorizálásával, akkor érdemes elolvasnod, mit gondol ma a tudomány arról, hogyan lehet hatékonyabban megjegyezni a dolgokat.
Nemcsak frissebbnek és kipihentebbnek érezzük magunkat, de agyunk is jobban teljesít, kialvatlanul azonban szinte nem is vagyunk önmagunk. Életünk egyharmadát alvással töltjük, de mi ebből a hasznunk?
Ha egy űrlény a Földre érkezne, nagyon elcsodálkozna, hogy az emberek miért vannak annyira oda a zenéért. A daloknak első ránézésre semmilyen túlélési haszna nincsen, ráadásul sokszor nem is a minőségi nótákat dúdoljuk naphosszat. Min múlik, hogy melyik dalból lesz kedvenc, és mi történik ilyenkor az idegrendszerünkben?
Van rá esély, hogy megszabaduljunk a memóriánkban őrzött kínzó emlékképektől? Egyáltalán: akarjuk mi ezt?
Kétmillió mérföldnyi idegsejtnyúlványával az emberi agy az egyik legösszetettebb ismert szerkezet a világon. A koponyánkban gyakorlatilag egy külön univerzum helyezkedik el: idegen galaxis végtelen kapacitásokkal és furcsa titkokkal. Mutatjuk, mi mindenre képes.
Kutatók szerint, mikor visszaemlékezünk valamire, agyunk pont fordított sorrendben építi fel az adott dolog mentális képét bennünk, mint akkor, mikor a valóságban találkoztunk vele.
Úgy tűnik, a híreket úgy jegyezzük meg, ahogy az az előzetes sztereotípiáinknak megfelel.
A szégyen és a megaláztatás mély sebeket hagynak maguk után. A jelenetek évtizedeken át teljes valójukban felidézhetők, a sérülés és fájdalomkerülés pedig hosszú távon beszűkíti az ember életét. Lelki sebeink terápiás munkával gyógyíthatók, mely életünk minden területén oldottabbá, magabiztosabbá tehet.
A hiány felmérése címmel tartottak emlékülést Esterházy Péter tiszteletére az ELTE Bölcsészkarán.
Az emlékezet kutatásának legmeghatározóbb pszichológiai felfedezéseit gyűjtöttük össze.
